Page - 313 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

313 polgár, Bayer Ferencz és Santini János, képviselte ezen időben a csúcsíves építészetet. Bayer építé újjá a sedleci, Santini pedig a selaui és a kladraui templomot A csúcsíves művészet szellemébe nem hatolt be, sőt formáinak lényegét sem értette meg sem az egyik, sem a másik. A mit az előtt kőből faragtak, azt ezek stuccóban utánozták, ilyen példáúl a selaui templomnak Vladislav-féle formákat utánzó boltozata. Noha a csúcsíves művészetnek ily nagy mértékű alkalmazása a ritka- ságok közé tartozik, a régi és idegen származású művészetek fölkarolása mégis egyezik az azon időbeli szellem általános irányával. így példáúl föl- karolták Ázsia keleti népeinek művészetét is; mindazáltal Csehországban a khinai, a japáni, meg az indiai művészet divatja legfölebb kerti házikókra és egyes szobák berendezésére szorítkozik. Erlachi Fischer János Bernát, a ki elméletben a művészet különböző irányainak összeegyeztetésén fáradozott, a gyakorlatban ellenben a maga útján járt, Csehországot is több igen kiváló alkotással gazdagította, a melyek mindannyian bizonyítékai önállóságának és művészi képességének. Művei közül első hely illeti meg az 1707-től 1719-ig épült Clam-Gallas-féle palotát, mely e korszaknak nehézkes palotáit összhangzatos arányok és helyes mértékkel alkalmazott díszítmény tekintetében tetemesen túlszárnyalja. Az L József és III. Károly uralkodása idejében keletkezett többi palota átmenetül szolgál a palotaépítés régebbi irányából az ifjabb Dienzenhofer és a Loragho Antal által képviselt irányhoz. E paloták a kővetkezők : a Kvasejovitz, most Lobkowitz-féle palota, melynek pompás kertje és a kert felé festői hatású homlokzata van, a Schönborn-féle palota, a Morzin-féle palota, melynek érdekes részlete a Brokoff által 1712-ben épített erkély; végűi aThun-féle palota, melynek hatalmas kapuja van. A fölsorolt palotákon, különösen azoknak nehézkes díszítésű részletein a kanyargó vonalak ural- kodnak; egészen más művészi érzék nyilvánúl a Clam-Gallas-féle palota nemes, itt-ott ékes formáin. Erlachi Fischer a Clam-Gallas család egyik tagjának, Emerentiana birodalmi grófnőnek, megbízásából 1722-ben a haindorfi kolostor-templomot építé. E mester állandóan közeli összeköttetés- ben volt a prágai művészekkel, jelesül Brokoff szobrászszal, ki az ő tervei szerint síremlékeket épített és a kit boroszlói építményein is foglalkoztatott. A XVIII. század első tizedeiben Csehországban egészen sajátos, önálló művészeti élet fejlődött ki, a hazai építőmesterek és munkavezetők száma tetemesen megszaporodott. Az olaszok beözönlése lassanként megszűnt; az Cs. 40