Page - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

336 fallal és egykor tavakkal övezett, jól megerősített régi Zebrák vár, de elrejtett fekvésénél fogva bizonyára nem tetszett a művészet és a szép iránt élénk érzékű uralkodónak. Mindazáltal az 1401-ben alapított Toínik vár, noha a közönséges várgrófoknál magasabb rangú tisztviselő parancsolt benne, s noha a prágai kastély és Karlstein után a legelső királyi vár volt, eredeti elrendezése nem mondható nagyszerűnek; a toronyszerű úrilak, a „Palas", a hozzáépített toldalékkal manapság alig elégítene ki valamely gazdag családot, akkor azonban még a király is beérte vele, a ki szenvedélyes vadász lévén, szívesebben tartózkodott a szabadban, mint a vár zárt helyi- ségeiben. A csehországi szokással ellentétben e vár külső kapuját a Luxem- burg ház uralma alatt volt tartományok czímerei díszítik. A Kunratitz mellett 1412-ben épített, most romban heverő Wenzelstein várnak (Novy hrad) szintén négyszögű s toronyalakú fő épülete volt, a melyben Venczel uralkodása utolsó éveiben lakott. Jellemzők a torony-erődök (tvrze), melyek a XIV. és a XV. században nagy számmal voltak, de csak néhány maradt fönn. Ilyenek az Aurinoves melletti Kralovitz, a Benatek melletti Hrusov és Gross-Horka, a Kolin melletti Pasinka, a Kaurim melletti Malotitz, a Ledeí melletti Nelechov; azonban az erdőkben, a réteken és a falvak mellett számosak a torony-erődök nyomai (csehül tvrziste). Mindannyi csekély terjedelmű volt, s négyszögű vagy kerek területét sánczárok övezte. Eleinte jobbára fa építmények voltak; a XIII. század vége felé azonban a falusi nemesség követte a kolostorok majorságaiban kőből épített tornyok példáját. Kisértsük meg már most az ilyen erőd belsejéről és az ottani életről, a mi fogalmaink szerint a középosztály életéről képet alkotni. A falazott vagy fa czövekekkel kivert árokban rendszerint víz van, mely a vidék termé- szeti körülményeihez képest bővebb vagy csekélyebb táplálékot kap, s a tulajdonos gondosságához képest többé vagy kevésbbé tiszta; az ilyen víziárokban rendszerint halat tenyésztettek. A vonóhídon át fallal övezett szűk udvarba jutunk, melyben lakásúl szolgáló torony emelkedik. Az udvar tisztaságának mértékéül vehetjük a XVI. századbeli városok vagy a mai kisebb gazdaságok tisztaságát. Szerencsére a toronynak nincsenek mai szabású ablakai; alúl a világosság szűk nyílásokon jut be, az ablakoknak nevezhető nyílások magasan vannak, tehát az ott uralkodó tisztaságot nem láthatjuk. Fa lépcső vagy lajtorja vezet az emeletre, mert a földszinti helyiség, ha egyátalán hozzáférhető, éléskamráúl szolgál. A második és a