Page - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

348 Zwifaltenből Kladrauba költözött benczés, a Rajna vidékéről ide vetődött premontrei, a frank kolostorokból Csehországba hívott cistercita szívesen fölajánlotta művészetét a kolostornak, a melynek méltó feldíszítésénél, miként más országokban is, egymást kölcsönösen támogatta a szobrászat és a festészet. A XII. század első felében nagy szerepet vitt a falfestészet, legalább erre mutat az a körülmény, hogy a történetíró a vysehradi templom- nak I. Sobéslav uralkodása idejében történt helyreállításáról szólva különösen említésre méltónak tartja, hogy a fejedelem festményekkel díszítteté a templom falait. A Kuttenberg melletti Szent Jakab templomnak déli oldalán és orom- falán levő XII. századi szobrok, melyek Krisztust több szent társaságában ábrázolják, fölötte durvák és esetlenek, mindazáltal túl tesznek a hrusitzi Venczel-templom oromfalán levő két papi alakon. E templom kapujának hornyát állati alakok élénkítik, még gazdagabb ily dísze van az 1200-ban épült zaboíi templom kapujának. A podvineci templom oromfalán a föl- feszített Krisztus és a lábánál fekvő két alak gyarlón formált művek, ellenben a hradistéi (Münchengrätz) templom kapujának dísze, valamint az osseggi templomban levő kőből faragott könyvtámlák a cistercita művészet fejlett- ségéről tanúskodnak. A prágai György-templomnak triptychon-alakú kő oltára román művészetű. Az oltár középső részében Mária ül, ölében tartva az áldást osztogató gyermek Jézust; Máriát két angyal megkoronázza, előtte térdelnek Mária és Bertha, a György-kolostor apátnői; az oltár balszárnyában I. Premysl Ottokár nővére, Ágnes térdel, ki 1200-tól 1228-ig volt a kolostor elöljárója, I. Ottokár pedig az oltár jobb szárnyában imádkozik. A csoport szigorúan szabályos, de összhangzatos elrendezésű, kimunkáltsága itt-ott merev és félénk, egészben véve azonban meglátszik rajta, hogy a cseh- országi szobrászat a XIII. század első felében sikeresen törekedett a való- szerűségre. Prágában e tekintetben legjellemzőbb példa a megszűntetett Lázár-templomról való domború mű, mely a valóságból ellesett élénk mozdúlatú alakokkal ábrázolja Lázár föltámasztását; ellenben egy másik töredéken, mely néhány évvel ez előtt a Kleinseitén a híd tornya közelében levő házban került napvilágra, a trónon ülő király alakja sokkal merevebb tartású, s ruhájának redői jobbára párvonalosak. A prágai Ágnes-kolostor templomának színesre festett és részben megaranyozott zárókövei és pillérfői a leghűbben tűntetik föl az átmeneti kor díszítő szobrászatának fejlettségét.