Page - 350 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Volume 15/1

350 fölfogást. A XII. században valamely régibb minta után készített wolfenbütteli Venczel-legenda fölfogás tekintetében jóval gyöngébb munka. A prágai érseki káptalan könyvtárában őrzött ostrovói codexet díszítő „Keresztre feszítés" a legtökéletesebb példája az e korszakbeli könyvfestésnek. A „Mater verborum" czímű és valamely csehországi benczés kolostorból származó kézirat forma és a kezdőbetűk dísze tekintetében a német miniatűr-festésnek a XIII. század első felebeli álláspontját foglalja el. A szintén ez időbeli sedleci antiphonarium helylyel-közzel byzanczi minták után indult, ellenben az Óriás-codexet, melyet Sobeslav a Podlazitz-kölostorban írt, s mely utóbb Stockholmba került, inkább helyi fölfogás jellemzi. Ugyancsak a helyi fölfogás nyomai mutatkoznak a prágai egyetem és a káptalan könyvtárában levő néhány kéziraton, melyek- nek csehországi eredetét azonban belső bizonyítékokkal nem lehet határo- zottan megállapítani. A csúcsíves művészet meghonosúltával és elterjedésével a szobrászat és a festészet iránya is megváltozott. Eleintén a cisterciták vitték a vezér- szerepet. A hohenfurti sekrestye ajtaja fölötti ívmezőt díszítő domború mű, ugyanott a káptalan-teremnek és a goldenkroni kolostor régibb részeinek aíszítményes faragványai járatosságra és helyes ízlésre vallanak. Az apátok sírkövei, mint a hradistéi Pál apát sírköve bizonyítja, ezentúl is egyszerűek maradtak, azonban Königsaalban a királyi alapítónak, II. Venczelnek, kőből faragott pompás síremléket emeltek, melyet utóbb brabanti János mester által öntött érez táblával cseréltek föl. Hogy a XIII. század közepe táján más szellem kezdett uralkodni a szobrászatban, bizonyítja az az elismerés, melyben a Vitus esperes alatt befejezett székesegyházi keresztfolyosónak faragványos oszlopai részesültek. A prágai ó-város vásárterét I. Venczel emlékére emelt kő szobrok díszítették. Az elefántcsont faragványokat rend- szerint a külföldön vásárolták, példa erre bfevnovi Bawor apát, ki a pápai udvarból hozott magával ilyen műveket. A politzi prépostsági templom számára már 1300 körűi rendeltek egy fából faragott nagy szobrot; kilencz ezüst márka volt az ára. A fehér, vagy vörös márványból faragott úti oltárok sem voltak ritkák. Elvétve a szerzetesek is űzték még a szobrászatot; így strahovi Budissius apát (1290—1297) saját apátsági temploma számára egy Mária-szobrot faragott. A kora csúcsíves művészet idejéből nagyobb szobrászati művek nem maradtak fönn; e fajta emlékeink java része a kifejlett és a hanyatló csúcs- íves művészet idejéből származik. A művészetileg legnevezetesb művek