Page - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

362 alatt állott; ugyanezt mondhatjuk a heuraffeli két kis szárny ásol tárról, valamint a keleti bölcseket ábrázoló képről is. Ügy látszik, hogy az osztrák művészeti fölfogás visszhangra talált déli Csehországban. A német hatást, mely esetleg metszetek révén jutott Csehországba, a königgrätzi székes- egyház szárnyasoltárán ismerjük föl. Ez oltárnak az angyali üdvözletet, Mária meglátogatását és a keleti bölcseket ábrázoló képei jobbak a kutten- bergi oltár ugyanezen tárgyú képeinél. Figyelemre méltó festmények kerültek ki a chrudimi jól iskolázott, önállóan fejlett mesterek ecsetje alól, a kik helylyel-közzel már sejtetik az új idők közeledtét. A szárnyasoltárokon a csúcsíves ékítmény uralkodott még a XVI. század első felében is. A XIII. században igen jó üveg festmények készültek; III. János püspök már 1276-ban két nagy ablakot ajándékozott a prágai székesegyháznak. Az üvegfestés virágzása idejében készült műveket a mély és tüzes színek jellemzik. Ilyenek a krumaui kastélykápolna és a karlsteini Katalin-kápolna üveg képeinek maradványai, különösen pedig a kolini üveg kép, mely Mária halálát ábrázolja. A pürglitzi és a karlshofi maradványok bizonyítják, hogy a művészet ez ága még II. Vladislav idejében is nagy kedveltségnek örvendett. Mozaikkal csak kivételképen díszítették az épületeket. IV. Károly 1370-ben és 1371-ben olasz munkásokkal készítteté a prágai székesegyház déli csarnokának mozaik díszét, melyet csak nem régen távolítottak cl. A Luxemburgi ház alatt rendkívül föllendült a miniatur-festés, mely már a Píemysl házbeli utolsó uralkodók alatt is számos derék művet hozott létre. Osseggi Rudgernek e fajta művei voltak a legbecsesebbek ; ezeket FYanczia- és Olaszországban is vásárolták. A Velislav-féle képes biblia (Prága, herczeg Lobkowitz könyvtára) bajor hatás alatt a XIII. század vége felé keletkezett, de csak a XIV. században fejeztetett be. Fölfogásra nézve fölül- múlja ezt Kunigunda apátnőnek a prágai György-kolostorban levő, könnyedén színezett tollrajzokkal díszített passionaléja, melyet Benes kanonok írt és talán festett is ; kiváló műnek mondjuk, noha nem dicsekedhetik az akkori német miniatűr-festéstől eltérő helyi sajátossággal. A csehországi miniatűr IV. Károly alatt franczia minták nyomán jutott iskolaszerű befejezettségre; a franczia minták ékítményeit jól utánozták, de az alakok egyéni előállítása tekintetében a mintákat nem érték utói. Ugyanekkor a német hatás is érvényesült. Azonban lassanként fejlődött és erősödött a hazai irány is, úgy, hogy a XIV. és a XV. század folyamán számos remek művet alkotott.