Page - 377 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

378 könnyed tartás, élénk kifejezés és meleg színezés a legfőbb és legjobb saját- ságai a Skreta festette képmásoknak. V A művészetnek Skreta életével összeeső nagy föllendülése okozta, hogy a XVIÍ. század végén Prágát az idegen művészek szinte elözönlötték, sőt a művészek háladatos foglalatosságot találtak a vidéken élő nemeseknél és főpapoknál is. A XVII. század vége felé letelepedett idegen művészek közül említésre méltók : Byis Rudolf, Onghers János, Callot Valerij János. Ezekhez számos festő sorakozik, kik az akkor a cseh koronához tartozó Boroszlóból származván, joggal számíttatnak a cseh művészek közé. Ilyenek : Liska Kristóf, Neunherz György W., Heintsch János György és Palcko Xav. Ferencz. Brandl Péter cseh művész (született Prágában, 1668-ban) eredetiségre és tehetségre nézve valamennyit túlszárnyalja. Prága és a környék számos templomának oltárképe került ki ecsetje alól. Prágában a karmelita templom- ban és a Jakab templomban több oltárkép viseli az ő nevét; a vidéken, jelesül Kuttenbergben fejtett ki nagy tevékenységet, a hol a közeli Sedlcc kolostor számára is több oltárképet festett. 1735-ben Kuttenbergben halt meg. A mennybe menetelt és jelenéseket ábrázoló festményei rendkívül lendületesek; vértanúságot ábrázoló képeit nyers, durva erő jellemzi. Színezése eleinte dei űltebb, élénkebb világítású volt, a mire példáúl szolgál a prágai karmelita templomban Simeont és Annát ábrázoló kép ; későbben sajátította el a komor színezést, mely a szintén komor tárgygyal kapcsolat- ban a spanyol iskola követésére mutat. Még komorabb színekkel fest Palcko, a kinek a visiók és az asketa szentek a kedvelt tárgyai. A festés egy másik ága, a freskó, a fejlettség magas fokát érte el e korszakban. A templomok hatalmas boltozatai és kupolái, az ebédlők és a termek mennyezetei hozzájuk illő díszt követeltek és e czélra szinte ellen- állhatatlanúl kínálkozott Pozzo és Tiepolo művészete. Ezt az irányt hathatósan elősegítették azok, kik a festészet eszközeit elméletileg tanúlmányozták és a távlati ábrázolást művelték, mint példáúl Galli-Bibiena Ferdinánd, vagy Schorr János Ferdinánd. Eleinte e téren is idegen művészeké az elsőség : Assam Kozma Damián és ottobeureni Hibel János, a ki a Clenientinum jezsuita collegium templo- mát pompás fresko-festményekkel díszíté. A sziléziai származású Liska is szép sikert vívott ki e téren; a keresztes urak prágai templomát díszítő freskók egy részét ő festé. Ugyanezen templom kupolájának kifestését Reiner Venczel Lőrincz fiatal művészre bízták, a ki már előbb Assam társaságában