Page - 395 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

396 Dr. Klar Alajos (született Auschában 1763-ban, meghalt Prágában 1834-ben) a prágai egyetemen a classicai irodalom tanára, a nevéről neve- zett prágai vakok-intézetének alapítója, Führich József jó barátja. 1832-ben fogamzott meg benne az a gondolat, hogy egy olyan művészeti alapítványt létesít, a melynek kamatai egy művész olaszországi útjára fordíttassanak. Saját adományából és gyűjtésekből csakhamar előkerült az alapítványhoz megkívánt tőke, mely utóbb tetemesen gyarapodott. A Klar-féle művészeti alapítványnak, mely 1839-ben lépett életbe, számos cseh művész köszöni, hogy három évet tölthetett Olaszországban. Ez alapítvány nem csupán élvezőire, hanem azok által hazájukba való visszatérésük után az otthon maradottakra is nemesítő hatást gyakorolt. Míg Klar a nagy művészet előmozdítását tartá szeme előtt és e czélt az által akarta elérni, hogy a művésznek alkalmat nyújtott több évi olasz- országi tartózkodás alatt a művészeti remekek tanúlmányozására : addig gróf Thun Ferencz (született Tetschen kastélyban 1809-ben, meghalt Prágában 1870-ben) egy felől azokra a művészekre fordította figyelmét, a kik nem utazhattak Olaszországba; más felől pedig egyik fő feladatának tartotta a művelt és vagyonos osztály ízlésének fejlesztését és benne a művé- szet szeretetének fölébresztését. E törekvés által vezettetve, alapitá azt a részvényes vállalatot, mely kellő érdeklődés hiánya miatt fönnállásának negyedik évében megszűnt. Gróf Thun, a mint belépett a művészet hazafias barátainak egyesületébe, 1837-ben a részvényes vállalatot most is érvényben levő elvei szerint „Csehországi képzőművészeti társúlatu-tá alakította át, a melynek vezetése ő rá bízatott. Mint a képzőművészeti társúlat vezetője azon fáradozott, hogy rábírja a külföldi művészeket is, hogy vegyenek részt a társúlatnak ezentúl rendszerint húsvét táján rendezett prágai kiállításaiban, a mire azonban ezek csak az esetben voltak hajlandók, ha reményük lehetett, hogy műveik Prágában vevőkre találnak. Ennélfogva a társúlatnak Thun által szerkesztett alapszabályai elvileg kimondották, hogy kisorsolás czéljából idegen művészek művei is megvásároltatnak. Az új társúlat alapszabályainak legfontosabb rendelkezése az volt, a mely szerint a társúlat az évenként befizetett részvénytőkének ötödrészét nyilvános művészeti alkotások létesíté- sére szolgáló pénzalap gyanánt kezeli. E pénzalap idővel tekintélyesen föl- szaporodott, s belőle födözték 1847 óta a Ferdinánd-féle Belvedere nyári kastély, a Klar-féle vakok-intézetében a Szent Ráfáel-kápolna, a karolinen- thali templom nagy apsisa és a prágai székesegyház Szent Anna-kápolnája