Page - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

424 az Óriáshegységnek részben cserjével benőtt mocsaras fönsíkját ábrázolja, azt bizonyítják, hogy Kozarek első rendű festője a tájképi hangúlatnak. Haushofer egykori tanítványai közül Hawránek Frigyesen kivűl Prágá- ban tartózkodnak még Kirnig Alajos és Marák Gyula, a ki Bécsből, hol 27 évig működött, 1887-ben meghivatott a prágai festészeti akadémiára és ott nagy sikerrel tanítja a tájfestészetet. Maráknak egyik legjelesebb alkotása az „Erdei magány" czímű sorozat, mely szénnel mesterien rajzolt, költői hangulatú tizenkét képből áll ; Scheffel Viktor írt szöveget a képekhez, melyeknek fénymaratású sokszorosítását a művészet minden barátja ismeri. Hasonlóképen kiváló művek az év és a nap négy szakasza, továbbá az „Osztrák erdők jellemvonásai" czímű és tizenhárom szénrajzból álló sorozat, melyet a művész a főkamarási hivatal megbízásából készített. Riedl Vilmos (meghalt 1876-ban) elhagyván a prágai akadémiát, néhány évig Achenbach Oszvald tanítványa volt Düsseldorfban; az után fölváltva több évig Olaszországban és Párisban tartózkodott, és az első cseh tájfestő volt, a ki az akkor fölmerült impressionista irány föltétlen híveűl szegődött. Később néhány fiatalabb tájfestő követte őt Párisba, köztük Kirschner Mária, a ki Münchenben Lier Adolf tanítványa volt s Párisban Jules Dupré műhelyében tanúit. Chitussi Antal (meghalt 1891-ben) szintén az impressionisták követője volt. Barbizonban, a festőknek Fontainebleau melletti ismeretes gyarmatán, majd Csehországban természet után számos kisebb képet festett. Knüpfer Benes (Benedek) született Sychrovban 1848-ban, tanúlmányait a prágai akadémián Trenkwald vezetése alatt kezdette, utóbb a müncheni akadémián Piloty vezetése alatt tanúit ; tritonokkal, nereisekkel és delphinek- kel benépesített tengeri képei által csak néhány évvel ezelőtt vonta magára a művészek és a művészetkedvelők figyelmét. Művészi pályája kezdetén alakos ábrázolásokat festett („Columbus tojása") és csak később Olaszországban, a hol több évig tartózkodott, adta magát a tájfestészet tanúlmányozására ; „Hullámjáték", „Viharos tenger", „Hullámtorlás", „A hullámok szerelme" és hasonló tárgyú képeinek nagy sikere arra birta, hogy állandóan ezt az irányt művelje. Legjobb e fajta művei: a „Nyugtalan tenger", a mely mesterien tűnteti föl a hullámok fölött lebegő és a lenyugvó nap utolsó fénye által megvilágított ködfátyolt; e művét a művészet egy barátja a prágai Rudolphinum képtára számára vásárolta meg. Ily módon jutott ugyanebbe a képtárba a művésznek „Tavasz a tengeren" czímű festménye.