Page - 449 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

450 A művészi ipar eddig tárgyalt ágait a közép-korban kezdték művelni és azután több-kevesebb sikerrel, de megszakítás nélkül művelték. II. Rudolf alatt a művészi ipar új útakat tört. Rudolf jellemre nézve merőben elütött IV. Károlytól, a művészet terén azonban közel áll hozzá, csakhogy egészen más czélok vezetik s más eredményeket ér el. A Rudolf korabeli művészet kiválóan udvari művészet, tevékenysége csekély kivétellel az udvar körére szorítkozik és azonnal megszűnik, mihelyt az udvari állapotok megváltoznak. A művészet csak annyiban volt életre képes, a mennyiben a régebbi hagyo- mányokat megőrizte és az általános körülményekhez alkalmazkodott. Rudolf udvarának iránya Prágára nézve hosszabb ideig döntő hatású volt, de azon- kívül nem bírt gyökeret verni. Igaz, hogy ezt a hamar bekövetkezett nyugtalan idők és háborúk is akadályozták. A II. Rudolf idejében keletkezett iparművészeti tárgyak különbözők. IV. Károly után e király volt a cseh trónon a második szenvedélyes gyűjtő, de más időben élt és más volt a törekvése. A világiassá vált gondolkodást nem érdekelték a szentek ereklyéi ; a gyűjtők szenvedélye egy felől a régi idők művészete, más felől a természet csudálatos termékei felé fordúlt. A kókusz-dió, a strucztojás, a kagylók, a nautilus, a korallok és a borostyán- kő, sajátos formájú gyöngyök és egyéb drága anyagok viszik a fő szerepet az ötvösségben, a melynek most az a föladata, hogy e termékeket kellően fölhasználja, egy egészszé egyesítse és drágakövekből készített alkalmas foglalattal ellássa. A tisztán fémből előállított edény formája is sajátságos, sokszor furcsa. A fém, nevezetesen az arany és az ezüst rendszerint mellékes dolog, csak hordozója, foglalványa a gyöngyöknek, a kagylókból faragott karimáknak és a drágaköveknek, melyek közt nem ritka a cseh gránát. A trébelt és vésett munka mellett zománcz is fordúl elő. Az e fajta műveknek legfényesebb példája a Habsburgok házi koronája, melyet II. Rudolf 1602-ben valószínűleg prágai ötvösökkel készíttetett; továbbá a cseh királyság koro- názási klenodiumai közt a birodalmi alma és a királyi pálcza, végűi a császári ház gyűjteményeiben őrzött számos egyéb tárgy. II. Rudolf gyűjteményeinek őrévé Strada Jakab ötvöst választá, a kit 1585-ben bekövetkezett halála után e tisztségben fia, Strada Octavianus követett, a ki szintén ötvös volt, s a kit II. Rudolf 1598-ban „rossbcrgi" előnévvel nemesi rangra emelt. Művei és fönmaradt tervei azt bizonyítják, hogy nagyon kedvelte a szertelen formákat. Nem lehet tehát csudálni, hogy midőn az uralkodó és annak példájára a nemesek közül is számosan foglalkoztak az astronomiával és a geometriával,