Page - 463 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

464 E kerületek a következők: l. A középső, 2. az éjszaknyugati, 3. az éjszaki, 4. az éjszakkeleti, 5. a keleti, 6. a délkeleti és 7. a délnyugati kerület. Hajdan, mikor Csehország még ritkább népességű volt, az akkoriban még jóval nagyobb erdőterületek és számos tavak az ország éghajlatát sokkal nedvesebbé tették; a népesség szaporodtával azonban az erdőterület mind jobban csökkent, s mikor aztán a tavak közül is sokat lecsapoltak és mezővé, szántófölddé alakítottak át, az éghajlat lassanként meglehetős szárazzá lett, úgy, hogy ma Csehországnak kivált a közepe tája, főváro- sának a környéke Európa legkevésbbé csapadékos vidékei közé tartozik. Egészben véve, a mi a nedvességet illeti, az összes hegyvidékek, jóllehet televényföldben szegények, mégis nedvesebbek, mert többnyire kiterjedt erdőséggel borítvák. Az ország belseje felé, a mely nem valami nagyon gazdag folyókban és patakokban, sokfelé érezni a nedvesség híjját, s csak a fölhalmozódott televényföld bőségének köszönhető, hogy e vidékeknek többnyire szántóföldekből és rétekből álló területe a gabonaneműekhez és kapásnövényekhez, valamint a takarmánytermesztéshez kellő nedvességben nem szűkölködik. Ujabb időben, a midőn a rendezettebb erdőgazdaság mellett az erdők mívelése és a halak árának javulása miatt a tó-gazdaság is megint mindinkább terjed, alapos kilátás van arra, hogy Csehország nedvességi állapotai a királyság belsejében is javulni fognak. Sajátszerű Csehországban a meleg elosztódása. Mint már említettük, Európa legtöbb országával ellentétben itt a déli rész a hidegebb s az éjszaki a melegebb. Az éjszakit magas határhegységei megvédik a zord éjszaki, éjszak- keleti és éjszaknyugati szelek ellen, melyek az ország belseje felé és délnek akadálytalanúl haladhatnak s e vidékek hőmérsékét tetemesen alább szállítják. Míg a hegyvidéken az erdőgazdaság az uralkodó, mely mellett csak rétek és csekélyebb területű szántóföldek találhatók: addig a síkföldön a mezőgazdaság az első, mely mellett réteket többnyire csak a mélyebb terűleteken, egyebütt csak ritkán, vagy épen nem látni, erdőt pedig csak ott, a hol a talaj csupán a fanövésnek kedvez, egyéb gazdasági növények termelésére azonban alkalmatlan, vagy a hol magaslatok vannak, a melyek erdőgazdaságilag már éghajlati okokból is több haszonnal értékesíthetők, mint a fáradságos és mégis csak kevéssé jutalmazó földmívelés útján. A cseh királyságnak 5,837.603, tehát majdnem hat milliónyi lakója (1796-ban a lakosság száma 2,997,824, azóta tehát megkétszereződött) közül körülbelül egyharmad rész földmíveléssel foglalkozik.