Page - 471 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

472 földeken, a hogyan mindenütt találkozunk is velük, mint dús levélhajtásuk és sok fehérjetartalmuk miatt zöld és száraz takarmányként egyaránt régóta kitűnőknek ismert gazdasági növényekkel. A luczerna, a mélyföldű jó talajon 15—20 évig, sőt ennél tovább is elél, kivált komlótermő vidékeken kedvelt váltónövény, minthogy ez a nemes fűszertermék is a legjobb földet kedveli, szintén sokáig él s luczerna után vetve, igen jól tenyészik. Nem kevésbbé hasznos, mint a mily szép virágú takarmánynövény a baltaczím, mely Csehországban kivált meszes talajon díszlik; szénája a legszaporább száraz takarmányok közé tartozik. Újabban itt-ott bíbor (incarnai) herét, továbbá fűnemekkel kevert vörös, fehér herét és baltaczimet is vetnek. Ezek a füverók mesterséges rétekhez hasonlók s kitűnő takarmánytermésükért igen kedveltek. Végűi még az egész országban elteijedt takarmányfélékhez számítandó az úgy nevezett kevert takarmány, mely rendesen borsóval, avagy bükkönynyel kevert rozs- vagy zab vetésből áll; az ilyen kevert vetések nemcsak azért hasznosak, hogy a marhaállománynak jó táplálékot szolgáltatnak, hanem azért is, hogy a régibb kettős és hármas nyomású gazdaságtól az ugar nélküli váltógazdaságra való átmenetet segítik elő. A kapás növények. Két növény, a melynek Csehországban száz évvel ezelőtt még a nevét is alig ismerték, ma itt a lakosság millióinak szolgáltat táplálékot és élvezeti eszközt s az állam pénztárába is több millió forintot hajt adóban. E növények a burgonya és a czukorrépa. A burgonya termesztésére a nehéz agyagtalajon kivűl a többi majdnem mind alkalmas, kiválóan kedvező pedig a könnyű agyagos és a homokos föld ; e mellett e növény a zordabb éghajlattal is elég jól daczol, s ha csak a tavaszutó fagyai nem ártanak neki, kitűnő minőségű s jókora nagyságú gumókat terem. Jelenleg a mezőgazdasági területnek mintegy 13 százalékát foglalja el s évi termése 25 millió hektoliterre rúg. Jóllehet azonban a szegénynek mindennapi s a gazdagnak is kedvelt eledele, termésének mégis csak a kisebb része szolgál ez egyenes úton az ember rendes táplálékául ; a jóval nagyobb rész ugyanis a szeszgyárakba kerül, a hol a burgonya keményítő-lisztjét alkohollá alakítják át, míg a többi része moslék néven a szarvasmarha becses hizlaló anyaga, melylyel 203, az országnak körülbelül 7 milliónyi adót fizető szeszgyár javítja a hízómarha húsának minőségét. A Csehországban termesztett burgonyafajták száma több százra rúg, de közűlök sokat csak különösségképen vetnek egyesek, a kiknek az effélék- ben kedvük telik. Berchtold gróf közkézen forgó monographiájában az ismert