Page - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

485 Csehországban s elég soká tartott, a mikor a mezők és legelők szegényebb termése s az ezzel járó hiányos táplálás miatt a gazdasági igás állatoknak majdnem általános elsatnyúlása következett be, a mely baj csak azóta kezdett szűnni, a mióta a herének és egyéb takarmányneműeknek szántóföldeken való termesztése az országban mind jobban terjedt, s ezzel az állatok jobb és bőségesebb táplálékhoz jutottak. Azon állatfajok tenyésztésére azonban, a melyek eltartása nagyobb terjedelmű legelőket kiván, Csehország kevésbbé alkalmas más országoknál, így nevezetesen a ló-, főképen pedig a juh- tenyésztésre. Ellenben már a szarvasmarha tenyésztése, a mely nem követel állandó nyári legelőt s istállózás mellett is elég jó sikerű, továbbá a sertéseké igen számbavehető kereseti ág. Csehország gazdasági állatainak száma : f 1805-ben ló 164.161, szarvasmarha 989.204, juh 1,297.816 1880-ban „ 197.602, „ 2,092.388, „ 761.264 1837-ben kecske IOO.732, sertés 244.272 1880-ban „ 307555, » 322.055. Jóllehet az ország lótenyésztése nagyobb terjedelmű legelők híján korán- sem versenyezhet több legelővel bíró országokéval, azért Csehországban is nagy gonddal tenyésztik és ápolják a lovat, s az anyag jósága mellett eléggé tanúskodnak az itteni, kivált az ország déli részén és Chrudimban századok óta igen látogatott lóvásárok. Ezeken a honi tenyésztésű erős gazdasági és szép idomú hátas, meg hintó elé való lovakon kivűl, a melyek nagyobb számban kerülnek eladásra, tetemes mennyiségű csikó jut külföldre is, leginkább Éjszak-Németország dús fűnövésű lápvidékeire, a honnan aztán „holsteini" néven nem ritkán megint hazájukba kerülnek vissza, ha föl- nevelkedtek. A lovak száma utóbbi időben kivált azért gyarapodott, mivel a kapásnövények termesztésének folytonos emelkedése a gazdaságban jóval több igáslovat tesz szükségessé, mint annak előtte, a mikor a gabna- termesztés volt a fő ; de meg a hajózás és a vasúti közlekedés föllendűltével az ennek szolgálatában álló fuvarozás is tetemesen fokozta e szükségletet. A lótenyésztés a XVIII. század végéig egészen a nagybirtokosság kezében volt, a melynek jószágain jókora számú ménesek valának. Csak 1781 óta ment át ez ügy jobbára a katonaság kezelésébe. Ez időtől fogva mind több állami ménló került a tenyésztés szolgálatába; hivatalos adatokat gyűjtöttek a paraszt-birtokosok ápolása alatti csikókról s ezek alapján válo- gatták ki a tenyésztésre legalkalmasb fiatal méneket. 1861-ig a parasztok