Page - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2
Image of the Page - 510 -
Text of the Page - 510 -
511
tott mocsarakon, különösen a gratzeni és wittingaui uradalombelieken, hol
összesen legalább 800 hektárnyi területet foglal el.
Néhány idegen származású, de már meghonosított faneme is van
Csehországnak, melyek közül különösen a tölgynek Quercus rubra nevű
faja, a fekete dió, a sima fényű s a douglas-fenyű érdemlik meg a fölemlítést.
Azok a Quercus rubra törzsek, melyeket Schwarzenberg Vilhelmina herczegnő
a prágai jubiláris országos kiállításra küldött, s azok az eszközök és bútorok,
melyek a worlitzi uradalomban termett Quercus rubrák fájából készültek,
kétségtelenül tanúsítják, hogy ez a fanem ott jól tenyészik, s a megtelepítésre
fájának használhatóságánál fogva érdemes is.
Az állabtelepítés és állabápolás terén Csehország erdőgazdasága már
régóta szép előhaladást tett. Egyes nyomok, nevezetesen tölgyültetések,
arra mutatnak, hogy a vetés és ültetés, mint erdősítési módok, már a
XVII. században ismeretesek valának, de azért általánosságban egészen
a múlt század végéig a fölújító vágás és azzal együtt a természetes fölújítás
volt szokásban. Ugyanakkor, mikor a tarvágást alkalmazni kezdték, szük-
ségessé lett az is, hogy a fölújítás érdekében mesterségesen gyámolítsák
a természetet. Itt-ott elegyes vetést is alkalmaztak : lúcz-fenyűt, erdei-fenyűt,
tölgyet és nyírt keverve össze; így keletkeztek azok a vegyes állabok,
melyek ott, a hol az erdőt idejében gyérítgetik, ma valóban gyönyörűek.
Sokáig majdnem mindenfelé csupán egyetlen fanemmel — elegyítetlenül —
erdősítettek, s különösen az erdei-fenyűvel, mely e század elején túlságosan
fölkapott fanem volt, melyet mindenhol, még a neki nem való területeken
is megtelepítettek. A vetést mintegy 40 évvel ez előtt az ültetés szorította
ki, és pedig annyira, hogy ma már a vetést csak ott alkalmazzák, a hol
vékony áterdőlési faanyagot (pl. gúzsvesszőt) akarnak nevelni, vagy a hol
a tisztásokon a természetes magról való kelést akarják sűríteni.
Ma már, mikor a vegyes állaboknak becses voltát mindenhol elismerik,
a termőhely milyenségéhez képest úgy a természetes, mint a mesterséges
fölújítás, vagy e kettő együttesen egyaránt ' alkalmazásban van, s így aztán
a jól berendezett erdőgazdaságokban minden egyes fanemnek a legkisebb
részletekig menőleg kijuttathatják a neki való termőhelyet. Számos csemete-
kertben a különféle erdei fanemeknek milliókra menő csemetéit termesztik,
melyeket vagy kézzel, vagy ahhoz való gépekkel iskoláznak át, lombos fákból
rendeltetésükkel egyező alakúakká fölnyesett husángokat nevelnek s ekként
nem csupán saját szükségletüket fedezik, hanem a fölösleget el is adják,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Volume 15/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Csehország II (2)
- Volume
- 15/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.72 x 21.98 cm
- Pages
- 342
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch