Page - 526 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

527 a Freiheit bányaváros melletti „am goldenen Rehhorn" telepnek az Óriás- hegység lábánál ; végűi említendő még a Böhmisch-Schönberg (Krásná hora) melletti régi aranybánya, mely a XV. és XVI. században kimosott és kiaknázott aranyát Knín bányavárosban váltotta be s a melyet legutóbbi időben előbb egy magántulajdonos, majd két részvénytársaság vett újabb mívelés alá. A két bányában tárna- és akna-míveléssel dolgoznak az érczerek nyomán, melyek gránitban haladva, termés aranyon kivűl antimonérczeket is tartalmaznak s mintegy 90 méternyi mélységig helyenkint régi vájatok üregeit is mutatják. Egyelőre Csehországnak jelenleg ez az egyetlen, bár szerény aranybányája. Ezüst. Ezüsttermelésével Csehország nemcsak a múltban, hanem még ma is kiváló helyen áll ; Ausztriában pedig nagyon túlszárnyal minden más tartományt, de ezüstben az egész világnak is egyik legdúsabb országa. A cseh őshegységek közül mindenekelőtt a cseh-morva fensík ezüsttartalmú, tehát az ország délkeleti része, még pedig Iglautól Kuttenbergig szakadatlan vonalban, továbbá egyes déli pontokon ; aztán az egyéb érczekben is fölötte gazdag Erczhegység; nagy része van továbbá az ezüsttermelésben a cseh silur-alakúlat legmélyebb rétegeinek (melyek a legújabb vélemény szerint a Cambrium-alakúlathoz számítandók) a Brdy-erdő vidékén (Pribram). A leg- régibb ezüstbánya a miesi 1188-ból (Argentario, super Msea, csehül Stríbro) ; ezt követi az iglaui (1249 óta) Csehország területére eső bányájával és első írott bányajogával; aztán a deutsch-brodi (1257 óta) s végűi a kuttenbergi. A régibb ezüstbányák sorában Kuttenberget (Kutná Hora) illeti meg az elsőség. A monda szerint a közeli Sedlec kolostornak egy szerzetese födözte föl véletlenül a rend egy telkén a XIII. század közepe táján az itteni bányákat. II. Pfemysl Ottokár idejében már igen élénk volt a kuttenbergi ezüstbányák mívelése. A XIII. század végén II. Venczel, ki 1300. évi bányatörvényében ez ezüstbányákat Istentől a világ kezdete óta Csehország királyai számára tartogatott ajándékúl dicséri, — várat épített e helyen, melyben időnként lakott is, de legfőkép pénzverőnek rendeztette be Firenzé- ből behívott mesterekkel, a miért a még ma is álló épület „olasz udvar" (Vlassky dvűr) nevet kapott. Itt verték először is az ismeretes prágai garasokat, egy akkoriban új és igen szép pénznemet. A XIV. századba esik a kutten- bergi bányák legvirágzóbb időszaka, főleg Luxemburgi János, IV. Károly és IV. Venczel uralkodása éveibe. Ez időből valók a város díszes épületei, kivált remek templomai, melyek a bányamívelés dús jövedelméből épültek