Page - 539 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

540 A bányamívek összes személyzete 5.736 emberből állott. A társpénztár tőkéje kerek lf/4 milliót tett. Pribram tehát 1890-ben, mint látnivaló, meghaladta fejlődése tető- pontját; az 1892. év pedig az eddig oly dúsan jövedelmező s azért sokaktól megirigyelt szép bányatelepre nézve egyrészt a Mária-akna leégése, másrészt és főkép az ezüst értékcsökkenése folytán végzetessé lett. A csehországi ezüsttermelés három régibb és mostani fő helyén (Kutten- bergen, Joachimsthalon és Pribramon) kivűl még számos helyütt voltak régebben s vannak részben még ma is ezüstbányák. Mies\ben ma kiváltképen ólmot aknáznak, valamikor azonban ezüstöt is termeltek, a mit e hely cseh nevén (Sríbro = ezüst) kivűl régi okiratok is tanúsítanak. A közeli Kscheutz mostanában ólmon kivűl némi ezüstöt (évenként mintegy 80 kilogrammot) is szolgáltat. Ezüstbányáinak számát illetőleg első helyen áll itt a cseh Erczhegység. Gottesgab városának alapítására is (állítólag 1535-ben) az ezüstbányászat adott alkalmat s ennek révén emelkedett (már 1579-ben) királyi bánya- várossá; bányáinak mívelése csak 1850 után szűnt meg, de nem végképen. Kloster gr abwk, melyet bányászok alapítottak, a XVI. század óta jól fizető ezüstbányáit mostanában ismét mívelni kezdik. A bányászat terén egyáltalán igen élénk szorgalmú XVI. századból még említendők : Nikiasberg, Pressnitz, Weipert s több más; különösen kiemelendő pedig Abertha?n, Csehország egyik legrégibb bányavárosa (Joachimsthaltól nyugatra s ezéhez egészen hasonló geologiai természetű talajon), a hol 1529-től 1589-ig (tehát 60 év alatt) állítólag 95.000 márkánál több ezüstöt aknáztak ki. Nyugati Cseh- országban Michaelsbergbzw, úgy mondják, már a XIV., de főkép a XVI. században virágzott az ezüstbányászat, hogy e vidék egyéb bánya- mívelő helyeit ne is említsük. Délnyugati Csehországban kiválóbb érdekességű a „Silberbergtt nevű régi bánya Elischaub&w, a mely a XVI. században virágzott s körülbelül 1550-ig évenként 3.000 márkánál több ezüstöt váltott be. Figyelemre méltók továbbá déli Csehország bányái : Rudolfstadt és Adamstadtl Budweis mellett, meg Bergstadtl-Rqtiboritz Tábor mellett. Az első a XIV. századból való s valamikor hír szerint nagy kiterjedésű volt ; a XVI. század végén II. Rudolf császár a maga nevével kitűntetett helységet királyi bányaváros, Adamstadtlt (Maié Hory) pedig királyi bányavároska rangjára emelte. Az ezüsttermelés itt akkoriban állítólag évi 4.000 márkára