Page - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

559 (Huron) nyugszik mindjárt a kőszénalakúlat, előbb egy kevés figyelemre méltatott alsó s aztán a mintegy 10 méter vastagságú felső, vagy fő telep- ben, a mely az elmaradhatatlan és jellemző közrétegek kivételével ritka tisztaságú szenet tartalmaz. A közrétegek a telep vastagságának mintegy tizedrészére tehetők. A fő medencze, mely kizárólag igazi carbonium- rétegekből áll s nincs ifjabb rétegektől födve, 125 hektárnyi területű fensíkot alkot az ipari szorgalmáról már régóta nevezetes Bfas község közelében, úgy, hogy az összes rétegek (ide értve a szenet is) az egész medencze területén többé-kevésbbé láthatólag s tompa szögben bújnak ki, a medencze közepén pedig majdnem vízszintesek. Ennek folytán a szén jó nagy része fölszintes mívelés útján is hozzáférhető volt s az aknák mélysége a medencze legmélyebb helyein sem nagyobb 80 méternél (a milyen nagy körülbelül ugyanott a carbonium-rétegek együttes vastagsága is). A brasi kőszénmedenczével (más kisebbeken kivűl) szomszédosak : a Darova melletti külön álló medencze Brastól nyugatra, a Beraun folyó mellett, aztán a Vejvanov (és Chomle) melletti kőszénmedencze, melyben a két brasi kőszéntelep erősen át van szeldelve palás közrétegektől, a miért is csak a környék helyi szükségletét födözi. A radnitzi kőszénlerakódásból, mindenek előtt a brasi medenczéből, szerény kiterjedése mellett is már szerfölött nagy mennyiségű kőszén került napvilágra. Századunk hetvenes éveiben az évi termelés másfél millió, 1890-ben pedig két millió métermázsa kitűnő minőségű kőszénre rúgott. E termelésben fő részük Sternberg gróf és az „ez előtt Starck Dávid-féle ipartelepek" kőszénbányáinak van. 2. A kladno-buZtèhradi kőszénlerakódás a legnagyobb és legeslegfonto- sabb egész Csehországban. Geologiai helyzete a radnitz-bfasi medenczééhez hasonló; úgy itt, mint amott két telep van az élet nyomai nélküli palán nyugvó carbonium - rétegekben, melyek közül az alsó csekélyebb értékű, a felső pedig a fő telep s Kladnónál rendesen 8 méter vastagságú, helyenként azonban 10 méternyire is rúg. A fő telep közrétegei is ugyanolyanok, mint a brasi telepben lévők (jellemző Kladnóban különösen a kis és nagy „Opuka"). Különbség a kladnói és brasi telepek közt csak annyiban mutatkozik, hogy a kladnói carbonium-rétegek fölött a kibukkanástól bizonyos távolságban ifjabb rétegek (nevezetesen permi és kréta) feküsznek ; továbbá tetemes a különbség a medencze terjedelmét illetőleg, még pedig úgy minőség, mint mennyiség tekintetében. Míg ugyanis a kis brasi medencze lapos félkagylóhoz hasonlóan egész kerületén a fölszintre búvik ki : addig az igen terjedelmes