Page - 582 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

583 érczűek, mint az előzők. Azonban már II. Venczel (1191 — 1192), Bretiszláv Henrik (1193—1197) s még inkább I. Premysl Ottokár (1192, 1197, 1198—1230 király) oly szokatlan alakú, részben négyszögletes, sekély veretű s majdnem minden körírat nélküli pénzeket hagytak ránk, a melyek- nek már a külsejük, még jobban pedig a csekély ezüsttartalmuk (a mely ,88/IOOO-re száll alá) a Premyslidák viszálkodással és harczokkal teljes korának elég világos beszédű tanúbizonysága. A cseh dénárok ez általános elsilányú- lását látva, nem csodálhatjuk, hogy az 1215. év táján helyükbe a bracteatok léptek. Ezen annyira nevezetes denár-korszak végére jutva, a mely mintegy 280 évig tartott Csehországban, röviden még csak a következőket akarjuk elmondani. Az első dénárok ép úgy, mint a regensburgiak, a karolingi súlypont = 12 uncia (=367.2 gramm) alapjára voltak számítva. Ezt szám- /<?«/ilag20, egyenként 12 filléres (>) schillingre, tehát 240fillérre osztották. A mint idővel a dénárok súlyban és értékben mind roszabbakká lettek, s a sulyfont többé nem vágott egybe a számfonttal, akkor számítási alapegységűi a talentumot vették, a melyre megint 20, egyenként 12 filléres schillinget, vagyis 240 fillért számítottak. Nem sokkal utóbb azonban megjelenik a márka, még pedig kétféle minőségben, mint sulymárka (marca puri argenti) = 8, egyenként 2 latos uncia, tehát 16 lat (= 2/3 karolingi font = 244.8 gramm) és mint denár-márka (marca denariorum). Amazzal 16 latos finom ezüstrudat, emezzel pedig összesen 16 latnyi súlyú dénárt jelöltek. Ebből elég világos, miért nem egyenlő súlyúak az egy időből való egyes dénárok, a melyeknek azonban bizonyos száma mindig egy márka súlyú volt. S ebben különbözik a denár-márka a 240 filléres számfonttól és a talentumtól. Nagyobb összegeket akkoriban ezüstrudakban fizettek (al marco), a minél a dénárokat csak a suly kiegyenlítésére használták; kisebb üzleteknél azon- ban az egyes pénzekben, tehát talentumokban, schillingekben és fillérekben fizettek. Csehország legrégibb krónikása, Cosmas (meghalt 1125) azt írja, hogy „200 cseh dénár egy márka", a mely egyenlet azonban csak a régibb dénárokra érvényes, minthogy később sulyuk és értékük nagyon meg- változott. A régi cseh márkát 253.2 grammal egyenlőnek veszik, a minek alapján egy dénár átlagos súlya 1.266 milligramm. A bracteat-koxszzk. Csehországban mintegy 1215-től 1300-ig tartott. Az ebből valók vékony, törékeny s többnyire nem csengő bádogpénzek, melyeken csak elvétve olvasható az OTACARVS, vagy WENCEZLAVS