Page - 606 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

607 kereskedelmi és ipari életére is. 1348-ban a festék és czímerkészit'ók is czéhet alkottak, mely még ugyanazon évben megkapta a hatósági jóvá- hagyást. Ebbe a czéhbe léptek utóbb az aranyfüstkészítők, gyöngyfűzők, betűfestők, képfaragók s végűi az üvegesek és tükörkészítők is. Később e szövetkezet a festők és üvegesek kettős czéhévé alakúit át, melynek mindig egy festő és egy üveges atyamestere volt, de az előbbié volt az elsőség. Már a XV. század elejéről okirati tanúságát birjuk egy üveghutának, a mely Prága tőszomszédságában állott. Alighanem akkortájt vetették meg az alapját a cseh „Alföld" üveg- gyártó helységeinek is a kamnitzi uradalomban, Felső-Kreibitzben és Daubitzbaw. Az üveggyártás különben mindjárt kezdetétől fogva nagyobb- szabású s a szó valódi értelme szerinti ipar alakjában lépett föl, nem korlátozva az akkori czéhszabályzatok által, sőt a czéhekkel szemben a vállalkozás és a vállalkozó lehető legnagyobb szabadságának birtokában, a ki a maga felelősségére és koczkázatára tetszése szerint kisebb vagy nagyobb számú munkást foglalkoztathatott a kor összes műszaki segédeszközeivel fölszerelt helyiségeiben. Hasonlót mondhatni a papírgyártásról is, valamint a molnármesterségről s még inkább az ehhez hasonlóan országszerte elterjedt serfőzésről. Ezek rövid, vázlatos előadásban a csehországi ipar kezdetei, a melyek további fejlődését egy párját ritkító véres és végzetes csapás akasztotta meg. Az iszonyatos huszita-harczok tudvalévőleg Csehországnak épen a városi életére voltak a legpusztítóbb hatással. Nem kevesebb, mint negyven álló esztendőn át dúlt e vérengző, irtó háború, mely alatt a legtöbb város ismételten a legszörnyűbb pusztítás színtere volt. Nem csoda, ha miatta a kereskedelem teljesen tönkrement, a művészet és mesterségek jóformán eltűntek a sanyargatott ország földéről. Csak nagy lassan támadt föl ismét a romokból és hamvakból itt-ott a régi virágzó állapotnak egy-egy csekély maradványa, s az is csak inkább keserves tengődésre, mint valódi életre. Egyedül álló jelenség, hogy 1441-ben Bibersteini II. János Friedlandbaw egy jól szervezett posztószövő czéhet alapított. A XV. század egész második felében sehol az egész országban egyetlen iparág sem emelkedik a szerény középszer magaslatán fölül. S a hol a régi czéhek egykori dicsőségüket újból föltámasztani' törekszenek, ott sem viszik egyébre puszta üres külsőségeknél, valódi jóllét azonban seholsem