Page - 619 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

620 A legderekabb iparosok csapatostól hagyták el ősi hazájukat. Hiteles hivatalos lajstromok szerint az ily önkéntes számkivetésbe menők száma csupán az egykori friedlandi herczegségÓ4 uradalmának egyikében, magában Friedland- ban 3.180-ra, Reichenbergben 3.800-ra rúgott. Csak 1642-ben történt ismét kísérlet arra nézve, hogy az irányadó körök figyelme ismét az ország közgazdasági állapotai felé fordúljon. S e törekvések valóban némi méltánylást érdemlenek. Legalább arról tanúskodnak, hogy ama szomorú időkben is volt már valamicske érzékük a vezető férfiaknak az ipari és kereskedelmi érdekek iránt. Vogler János, a westphaliai kerület császári biztosa s a „de jure maritimo Suae Caesareae Majestati competente" (az Ö császári Felségét megillető tengerészeti jogról) szóló értekezés szerzője is ily érzékkel biró ember volt. Az említett évből való egyik jelentésének töredékei maradtak fönn, melyek ez állítást igazolni látszanak. E jelentés, mely a nevezettnek biztostársaihoz, Strahov kolostor Crispinus nevű apátjához és Schlick Henrik grófhoz van intézve, arra vonatkozó jól igazolt ajánlatot tartalmaz, hogy „Prága városában igen nagy haszonnal kecsegtető árúpiacz és tárház rendeztessék be", föltéve, hogy „Prágáig a folyamhajózás már lehetséges". Prága e terv szerint első rendű árúlerakó helylyé lenne fejlesztendő, s az Olaszországból és a keletről Közép- és Éjszak-Európába vezető kereskedelmi útaknak Prágában kellene találkozniok, stb. Ezt a tervet is sutba dobatták a háborús események. De végre Csehországra is fölviradt a béke napja. Teljes kimerültsége miatt azonban az ország e béke áldásaiban még évtizedeken át nem részesül- hetett. 1652-ben III. Ferdinánd meglátogatta Prágát. Ekkor szóba került az ipar és kereskedelem föllendítése is, legalább mellesleg. A ki mindenek- előtt e dolgot szóba hozta s annak rendezését legjobban sürgette, az Luxensteini Leux Gellért volt, a cseh kamara tagja, kit kiváló képességei elismeréseűl épen 1652-ben emelt a császár nemesi rangra. Ó Vogler tervét karolta föl, melynek valósítására legelőször is azt javasolta, hogy Prága városrészeinek adassék meg különös kedvezmények kíséretében két újabb országos vásár tartásának engedélye, a melyek útján a „külföldi tarto- mányokkal való élénkebb forgalom biztosíttatnék". Javaslatát igen komoly figyelemre méltatták s végrehajtására számos bizottsági tárgyalást tartottak. De azért Leux Gellért még sem jutott a tervével előbbre. Az országos kormány azon aggodalmát, hogy a keres- kedelem föllendítése és a sok idegen elem becsőditése által a szerencsésen