Page - 620 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

621 visszakatholizált ország vallási egysége megint koczkáztatva lenne, — még a terve elfogadása esetén biztosra vehető „tetemes pénzbeözönlés" nagy haszna sem tudta eloszlatni. S így továbbra is csökönyösen ragaszkodtak az elzárkózási rendszerhez. Ily körülmények közt az ipar boldogulására semmi kilátás sem lehetett. Pedig Leuxnak az ellenfelei is épen oly jól tudták, mint ő, hogy „kézművesség nélkül commercium activum (igazi kereskedelem) nem létesíthető". A következő évek során is csak a régi czéhszerű állapotok és intézmények foltozgatása útján tengődött az ipar, melynek védelmére, mint a hanyatlás korszakaiban rendesen történni szokott, legfölebb a zsidók elleni rendszabályokat léptettek életbe, abból a fölfogásból indúlván ki, hogy az üzlet általános pangásának a házalókereskedés a fő oka, miért is ez ellen 1648- és 1651-ben több királyi leírat intézkedik. Az iparűzés általános jellege nagyjában csak ugyanolyan maradt eleinte I Lipót alatt is, mint elődje idejében. Nem sokkal trónralépte után, 1658 augusztus 20-án egy vámtörvény lépett Csehországban életbe, a mely 209 kiviteli és 53 átviteli tarifatételt tartalmaz és sokkal inkább ügyel az állam- pénztár, mint az ország saját külön érdekeire. Az elbei hajózás ügyében a tárgyalások még mindig a régi huza-vonával folytak. Ezen az sem változtatott, hogy von der Goltz Joákim Ferdinánd kamaratanácsos 1660-ban Prágából elhajózott Hamburgig, „teljes szorgalommal iparkodván a hajózás nehézségei felől tájékozódni", s hogy hosszabb jelentésében „az egész Hamburgig lévő összes vámok részletes feltűntetése mellett" kimutatni igyekezett, „mily könnyen meg lehetne az ilyetén forgalmi akadályokat (incommoda) az összes érdekelt felek közmegegyezésével szűntetni". A jó öreg Leux Gellért is egy újabb hajózási emlékirattal állott elő (1667-ben), — de hiába. Kereskedelmi dolgokban a czéhszabályzatok alkalmazásán nem tudtak felülemelkedni. 1659-ben a rézönték iparos-testülete ismét egy nagy czéhbe került össze. A prágai posztószövék s a velük egy czéhbe tartozók Prágának a svédek ostroma ellen való hősies védelmeért a császártól 1660-ban hűségük és vitézségük jutalmáúl egyes szabadalmakat kaptak. 1671-ben a czéhek száma a gyógyszerészekével gyarapodott. Ezek példáját követték Csehország díszkertészei is. Az ország egyes részeinek egyéb czéheiről alább még megemlékezünk. Messze kiható fontosságú esemény volt a császári elhatározással 1666 február 22-én életbeléptetett „kereskedelmi collegium"-nak Bécsben való szervezése, „az iparágak meghonosítására és a kereskedelem föllendítésére" .