Page - 625 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

626 olyan igen hivatalos úton keresni. A tartományi kormány mindenekelőtt véleményeket kért be előbb a cseh kamarától, aztán a városi hatóságtól, végűi a czéhektől. Egy ideiglenes jelentés után következett a fő jelentés, mely „javaslatot terjeszt föl az iránt, mint lehetne a pénz szűkén segíteni, a pénznek jobb forgalmat biztosítani, hogy a fenti (prágai) országos vásárok megtartandók, a sokfélével kereskedés (polypolia) megszüntetendő, a vám- sorompók és vámtételek leszállítandók, pártatlan kereskedelmi törvényszék szervezendő; továbbá milyen kézműipar-ágak létesítendők az országban s mily idegen árúk csereforgalma kívánatos; nemkülönben azon okokról, a melyek miatt addig élénkebb kereskedelem nem fejlődhetett; mennyiben hátráltatták azt a zsidók, s mint kellene a kézművesczéheket jobban szabá- lyozni; miféle szabadalmakat és kiváltságokat kellene az idegen gyárosoknak adni ; végre miként lehetne az Elbén való hajózást létesíteni, sőt Török- országgal is kereskedelmi szerződést kötni, s végezetül hogyan kellene mindezekben a punctus religionis-t megvédelmezni", stb. E jelentés szerzője Borscheck János volt, a kamarai bizottság előadója. Dolgozata nagyon hasonló Vogler János és Leux Gellért javaslataihoz, kiknek legnyomósabb kívánalmait Borscheck is ismétli. Ezek: a folyami hajózás fejlesztése, mindenekelőtt a Moldava és az Elbe szabályozása; a pénz jobb forgalma, helyesebben a valuta ügye; kereskedelmi szerződések kötése, nevezetesen a balkáni államokkal, nemkülönben a zsidók versenyének elhárítása, — ezekkel találkozunk itt is és fogunk velük még gyakrabban találkozni egész le a jelenkorig. A „punctus religionis" pedig még hosszú időn át legfőbb akadálya maradt a haladásnak. A kamarai bizottság igazgatója, Kitisky Ferencz Ulrik gróf főkanczellár 1699-ben meghalt s elhúnytával egyelőre megszűnt e hivatal, míg 1704-ben újabb császári rendelet új életre nem keltette azzal, hogy helyébe a „cseh- országi városok szervezésére és föllendítésére ügyelő bizottság"-ot szervezte. Ez volt I. Lipót császár utolsó intézkedése. / József jó akarattal viseltetett a közgazdasági törekvések iránt. Rendelkezései sorában a legelsők egyike volt a csehországi ipari s keres- kedelmi bizottságnak (1705. szept. 25.) szervezése. Borscheck János, e szorgalmas, értelmes hivatalnok lett ennek a bizottságnak is az előadója. A testület sokat igérő kezdettel fogott dolgához. Már 1705 deczember 29-én kimerítő jelentést terjeszt a császár elé, a bel- és külföldi nyersanyagok