Page - 639 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

640 1764 márcziüs 24-én egy újabb vámtörvény jelent meg, mely a gyapjú-, pamut-, selyem-, fém- és üvegipar termékeinek egész sorozatára behozatali tilalmat vetett. Ezzel egyidejűleg lépett életbe a honi gyártmányok „kereskedelmi bélyegu-gel való ellátásának kötelessége, mely rendelkezésnek az lett volna a czélja, hogy a hazai termékeket a külföldiektől megkülönböz- tesse ; de igen terhelő s kezelése módja miatt jóformán haszontalan eljárás volt. Ellenben egy másik, 1765 július 20-ki keletű császári pátensnek már igen kedvező eredménye lett, annak tudniillik, a mely a csehországi posztószövőkre nézve megszűntette azon addig érvényben volt korlátozást, hogy csak egy-egy szövőszéken dolgozhassanak. Ezzel ugyanis ebben az iparágban is megnyílt a szabad verseny tere. Nagy baja volt az egészben azért mégis folyton terjedő gyapjú- és lenszövészetnek, nemkülönben a gyapotból dolgozónak is a szükséges fonalneműek állandó hiánya. A fonás ugyanis egyáltalán nem haladt lépést a szövéssel. Életrevaló gondolat volt tehát ezen a bajon akként segíteni, hogy a szegényebb néposztály e munkára fokozatosan kitaníttatván, a hiány ekként mindinkább csökkenjen. Fölhívás ment a községi hatóságok- és földbirtokosokhoz, hogy területükön állítsanak fonóiskolák at. S már 1765 júniusában csakugyan meg is nyílt az első ilyen iskola Csehországban, még pedig Zvikovecben (pilseni kerület). Itt egy-egy hónapi tanfolyamban oktatták a Bock József kereskedelmi felügyelő szerkesztette szabályzat alapján a többnyire nőnemű munkásokat a gyapjú, gyapot és len fonásában és kifésűlésébeiv Az intézet úgy fölvirágzott, hogy már fönnállása első évében más fiókiskolákat állítottak a távolabbi Zbirov és Kozlan nagyobb hely- ségekben. Egy 1765. évi november 27-ki pátens még több fonóiskola alapítására buzdított, a melyek nem is maradtak el. Ugyanazon évben egy megújított és megszigorított fonási rendszabályzat ismételten rendezte kivált a lenfonállal való kereskedést. Egy fentermesztési ?/tas/tásu-t pedig ezer meg ezer példányban osztottak ki az ország lentermesztői közt. Kinsky József Miksa gróf valósággal lázas munkásságot fejtett ki. Birtokain egyre-másra keletkeztek az újabb nagyszabású vállalatok, így a már említett gyapotnemű- és színnyomó - gyárakon kivűl állítottak egy közönséges és viaszos vászon-, egy tükör- és foncsor-, egy csinvatszövő- és egy festő- meg egy kalapgyárat, továbbá néhány fonál- és vászonfehérítőt, stb. Mindezen iparvállalatokra személyesen ügyelt föl s e mellett hivatalbeli- kötelességeit sem hanyagolta el; 1753 dta ugyanis a csehországi kereske-