Page - 664 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

316 politikát léptet életbe. Sürgős óhajtása volt ugyanis a honi iparnak, még inkább pedig a kereskedelemnek, hogy a forgalomnak szabadabb út nyíljék. Előrelépés volt a Poroszországgal és a vele szövetséges államokkal kötött vám-és kereskedelmi szerződés is 1853 február 19-én. A csehországi kamarák továbbra is irányt tudtak szabni a birodalom kereskedelmi politikájának. Azóta Csehországban a kézműipar már majdnem mindenütt gyárivá fejlődött. Egyetlen iparág sem maradt el; valamennyinek fölsorolása épen azért fölösleges. Természetes, hogy ezen átalakúlás a legszembetűnőbben az újkori iparágak legújabbjában, a gépgyártás terén mutatkozik. Elég itt csak a Ringhoffer, Rust on, Danèk, Skoda, Bolzano, Tedesco, Umrath, Märky, Bromovsky neveket idézni, melyek számát könnyen meg is kettőztethetnők. Csak egy nevezetes eseményt kell itt okvetlenül kiemelnünk : a duxi barna- szén-7nedencze föltárását. Az európai szárazföldnek e legnagyobb kőszéntelepe^ melynek mérhetetlen kincse állítólag egymaga is ellátná századokon át egész világrészünket, csak a legutóbbi évtizedek folyamán nyílt meg a cseh ipar számára. Türmitzbzxv kezdte meg Kostitz Albert gróf legelsőül a gépekkel való aknázást a szénbányászatban (1857). Azóta a szénszállítás e vidéken évi egy milliárd vámmázsányira emelkedett. Kapcsolatosan haladt vele éjszaknyugati Csehország vasúthálózatának kiépülése s ezzel együtt amaz országrész iparának rendkívüli föllendülése is. Már 1858-ban épült az aussigi vegyészeti gyár, Európa legnagyobb ilynemű vállalata. Minthogy pedig a kőszénnel való tüzelés az üvegipar terén már előzetesen jónak bizonyúlt, ennek természetes követ- kezmény eképen keletkezett ép azon a vidéken, a hol e fűtőanyag oly bőven található, a számos üveggyár, köztük mindenek előtt az aussigi üveghuta- társaságé (1871) és Siemens Frigyes gyárai Neusattel-Elbogenbzn (1878). Az újabb nevezetes iparvállalatok sorában nem szabad végűi megfeledkez- nünk a Bessemer-kohóval kapcsolatos teplitzi sínhenger mtixòl (1873). A csehországi ipar a nemzetközi kiállításokon is (így Párisban, London- ban, Bécsben s egyebütt) mindig általánosan elismert sikerrel versenyzett a többi országokéval. Majdnem ötven évi szünet után 1891-ben Prágában is rendeztek ismét országos iparkiállítást, melyet O Felsége is kitűntetett látogatásával. Mentül közelebb érünk a jelenkorhoz, annál jobban halmozódik az ipar történelmében a részletek anyaga, melyet nem győznénk ily rövid vázlat keretében előadni. Szóljanak e helyett a minden beszédnél többet bizonyító számok, melyeknek az 1890. évi statisztikai adatokból összeállított táblázatával fejezzük be ez áttekintésünket. Cs. 84