Page - 667 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

668 vonalra vallanak az Érczhegység csapásával egyközűleg futó földgyüremlések és hegylánczok, a milyen pl. a Közép-hegység. A második hálózat irányába vágnak a Moldava szorosa, a rakonitzi kőszénmedencze vetődései, némely ércz-erek, stb. Minthogy ez irányok egész a legapróbb részletekig, egész a kőzetek egybeilleszkedésének elválasztódásáig észrevehetők s az egész hercyni hegy tömegre kiterjednek : azért „hercyni hasadék-rendszer" a nevük. Keletkezésük azzal magyarázható, hogy e hegytömeg merev, kemény anyaga a régibb geologiai korszakok valamelyikében délkeletről és délről ható oldalnyomás, nemkülönben az Alpeseknek alakúlásuk idején való torlódása következtében az előbb említett irányban gyüremlett, aztán pedig a nyomásra függőlegesen és egyközűen meghasadozott. Ez úton támadtak azok a szaka- dékok és repedések, melyek közül a legnagyobbak és legtágabbak elég mélyre, le egész a földnek izzó folyós magváig érnek. Ha már most később az egyensúly meghibbanásától a földkéreg egyes részei ily hasadékokba omlottak, azok tömege az izzó folyós mag egy-egy részét föltolhatta a föl- színre, s ha ily esetek után az egyensúly ismét helyre állott, nyomukban mégis maradtak az ily helyeken mindig elégséges számú kisebb hasadékok és repedések, a melyeken át a mélyből feltörő gázok és gőzök akkor is fölszínre nyomúlhattak, a mikor már a fő szakadékok megkeményűlt kőzetek, ú. m. gránit, porfir, bazalt, stb. tömegével eltömődtek. Ilyen hatalmas törés az Ercz-hegység déli lejtője hoszszában húzódó völgy, melynek déli fele az Elbe és a Karlsbadi hegység közé süppedt, s a mely fölé az említett módon támadt cseh Közép-hegység emelkedett. E tájon némely hasadék még ma is elég mélyre hat, hogy ásványvizek keletkezését lehetővé tegye, s ebből érthető meg azok forrásainak az Ercz-hegység mentén húzódó lánczolatos elosztódása. Hasonló, ha nem is oly élesen körvonalozott bemélyedés húzódik éjszak-déli irányban s elválasztja egymástól a Cseh-erdő éjszaki részét és a Kaiserwald-hegységet, a melynek nyugati szélén vannak a marienbadi, königswarti és számos más, kevésbbé nevezetes források. Mind a két bemé- lyedés, az Ercz-hegység mentén húzódó és az utóbb említett, az Eger-vidéken metszi egymást, miért is e táj minden másnál gazdagabb szénsavas savanyú- vizekben, melyeknek bőségére nézve bátran vetekedhetik az alsó-rajnai Eifel-vidékkel és Francziaország közepe tájával. Az itt valamikor lezajlott vulkáni forrongások nyomai a még ma is fakadozó gázforrások. Ugyanebből a talaj alakúlatból magyarázható az is, hogy nemcsak e vidék területén,