Page - 669 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Volume 15/2

670 hanem annak a szélén is találhatók, így pl. a Kaiserwald táján Einsiedelen és Sangerbergben, ásványvíz-források. Hasonló jelenségekkel, mint e nagy hév víz-vidéken, egyebütt is talál- kozunk. A liebwerdai savanyúvíz-források épen azon hegyszakadék alatt buzognak föl, a mely az Iser-hegységet éjszakon egyszerre elválasztja a német mélyföldtől. Az óriás-hegységi Johannisbad is egy hegyszakadék, az Aupa-völgy szélén van, mely éjszak felé tovább folytatódva, a sziléziai Warmbrunnba vezet. E hasadék a Cseh-erdő és a Kaiserwald közöttivel egyközű s kimutatható szerepe volt az Óriás-hegység alakúlásában. A cseh- országi gyógyvizek különfélesége első sorban azon ásványok sokféleségéből magyarázható, a melyekkel e vizek fölszínre kerültök előtti útjokban érint- keznek. E részben azonban még sok részlet szorúl földerítésre, mert a gyógy- források ásványtartalma nem egyezik mindig azon kőzetekével, a melyekből fölfakadnak; miért is föl kell tennünk, hogy föld alatti útjokban más, a fölszínen nem mutatkozó kőzetekkel is találkoztak. Teplitz és Schönau 40—45 C° meleg hévvizei két egyközű s egy- máshoz közeli hasadékvonàlon buzognak elő és kvarcz-porfirból erednek, melyet az eddigi fúrások 400 méternyi mélységig nyomoztak. E rendkívül nehezen oldható kőzetre vall e vizek természete is, a mennyiben igen szegény szilárd alkotórészekben. A bilini, szénsavas natronban dús savanyúvizek ugyan gneiszből kerülnek elő, ásványos részeiket azonban a tőszomszédság- ban lévő földpátos bazaltból nyerik. Már sokkal nehezebben magyarázható a karlsbadi és a hőmérsék kivételével velük majdnem egyenlő marienbadi vizek ásványi részeinek eredete. E források ugyanis mind a két helyen a gránit repedéseiből törnek elő, mely szolgáltathatja ugyan a forrásokban föloldott anyagok egy részét, de valamennyit nem. A franzensbadi források is hasonlók ugyan az előbbiekhez ; a bennük mutatkozó különbség azonban már elég jól megérthető abból, hogy emezek kristályos palák és gránit közötti határvonalon fakadnak föl. Minthogy már kialakúlt természetű vizekűl jutnak az említett réteg fölötti fiatalabb képződményekbe, ezekből a rajtuk keresztül vezető, aránylag igen rövid úton már semmit, vagy csak igen keveset vesznek föl. Az úgy nevezett keserűvizek kivételével, melyek kénsavas magnesia tartalmukat többnyire a barnaszén-képződményhez tartozó márgák kilúgo- zásából nyerik s Bilin és Brüx közt, Saidschütz, Sedlitz és Püllna körűi mutatkoznak, — hasonlót mondhatunk a többi számos ásványvíz-forrásról is.