Page - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

* 40 zásnak állandó nagy akadályai voltak okai annak, hogy régebben á hajózás Gönyőtől inkább a mosonyi Duna-ágba terelődött, a mihez különösen hozzájárult a győri kereskedők kiváló üzleti szelleme, mely a várost e század közepén a kiviteli gabonakereskedelemnek első rangú góczpontjává tette, úgy, hogy a míg például az 1857—1859. években Pestre 4,164.191 mérő gabona érkezett: addig Győrbe ugyanezen három év alatt 15 j2 millió mérő gabonát szállítottak. Újabb időben azonban, mióta különösen a vasútak nagy mértékben versenyeznek a hajózással, s a mióta a kiviteli irányzatok is módosúltak, Győr mint gabonaforgalmi emporium elvesztette előbbi nagy fontosságát. Azonban — különösen ha a mosonyi Duna-ágban kellő szabályozási munkálatokkal a hajózás állandóan biztosítva leend — Győr város még mindig nevezetes állomáshelye lesz a dunai hajó- zásnak, különösen pedig a környező gazdag és termékeny vidék gabona- kereskedelmének. A nagy Dunának említett folyási és mederbeli rendetlenségei, melyek egy részt a gyakori jégtorlódások által több ízben pusztító áradásokat okozták, más részt a hajózást is szerfölött nehezítették, már a múlt század második felében arra indították a kormányzó hatóságokat, hogy egyelőre Pozsony város biztosítása czéljából a Dunának e szakaszát egy részt a várossal szemben fekvő Duna-ág elzárása, más részt a pozsony-béesi országút fölemelése által némiképen rendezzék. Ezt a munkát azonban csak- hamar megsemmisítette az 1809. évi jeges árvíz, mely a város alsó részét is egészen elárasztotta. Ezen rendkívül nagy árvíz hatása alatt az illetékes hatóságok mind behatóbban kezdtek foglalkozni a szabályozás eszméjével, s már I. Ferencz király külön Duna-szabályozási bizottságot küldött ki, mely 1812-ben tett is javaslatokat a szabályozásra nézve. A következő évben újabb bizottságot küldtek ki, a mely meg is állapította a szabályozási terveket. Azonban Pozsony vármegye ellenszegülése miatt ezekből sem lett semmi. Majd a Pálffy-féle uradalom készíttetett 1821-ben terveket a Dunának Hainburg és Gútor közötti szabályozására; ezek azonban szintén csak papíron maradtak. De e közben már a magyar kir. helytartótanács vette kezébe a szabályozás ügyét s egységesen kívánta azt kiterjeszteni az egész Dunára. Ugyanis egyszerre kívánta fölkarolni az egész magyar Duna szabályozását s azt oly alapon óhajtotta megvalósítani, a mely évtizedekre menő előtanúlmányt, méréseket, fölvételeket, tervezéseket tett szükségesekké.