Page - 28 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

28 miniszternek. A bekövetkezett válságos idők azonban ezt a tervet sem engedték megvalósítani. A Duna rohanó áradatai lassanként elsodorták, eltemették a befejezetlen szabályozási műveket, s a zabolátlan folyam csak- hamar visszahódította erőszakkal elrabolt birodalmát. Az 50-es években újból megkezdték a meder rendezését, azonban nem rendszeres és egységes terv szerint, hanem csak a fölmerülő pillanatnyi szükséghez képest; hol kotrással, hol partvédő művekkel, hol kisebb elzárásokkal igyekeztek a medret és hajóutat biztosítani, s bár ez így folyt szórványosan egész 1885-ig, a meder és hajózás állapotai az 1850-től 1888. év végéig ezen kisebb-nagyobb munkákra kiadott 4!/2 millió forint mellett is tartósan épen nem s rövid időre is csak vajmi keveset javultak. Az a kiváló fontosság azonban, mely a Duna folyam ezen felső szaka- szának hajózhatóságához' nyugat felé irányuló kiviteli forgalmunk szempont- jából mind nagyobb mértékben fűződik, arra indította a magyar kormányt, hogy a dévény-radványi folyamszakasz medrének és vízfolyásának egységes és gyökeres rendezése s ezzel együtt a hajózás biztosítása végett szükséges szabályozási munkálatokat oly mértékben és terjedelemben hajtassa végre, hogy ezzel a meder állandósága és tovább fejlődése, a víz zavartalan lefolyása s a legkisebb vízálláskor is alkalmas hajózási vízmélység kellőleg biztosíttassék. Az ezen nagyszabású munkálatokra vonatkozó tervezések Bodoky Lajos akkori országos vízépítészeti felügyelő útasításai szerint még 1880-ban teljes erővel megindúltak s már 1882-ben be is fejeztettek. A szabályozási tervek alapeszméje az volt, hogy a helyi és vízfolyási körülményeknek, valamint a hajózás követelményeinek megfelelő meder állíttassék elő. E végből gondoskodni kellett a mellékágak elzárásáról, a véglegesnek kiválasztott meder kiképzéséről, illetőleg ha túlságos széles volt, kellő összeszorításáról, partjainak megerősítéséről s végűi a kellő és lehetőleg egyenletes vízmélység előállításáról. Igen fontos tényező volt a meder kellő szélességének az egyes szakaszok vízfolyásához mért olyatén megállapítása, hogy se helyi duzzadások elő ne álljanak, se a mederben zátonyok ne képződhessenek; szóval, hogy a meder lehetőleg megfeleljen a víz egyenletes és zavartalan lefolyása természetes szükségeinek. E végből pontosan meg kellett határozni a szabályozás alá veendő folyamszakaszon a vízszintjének különböző eséseit, a különböző vízállásnál másodperczenként lefolyó víz sebességét és tömegét, tanúlmányozni a meder-alakúlás saját- ságait s ezekből megállapítani az átlagos mederszélcsséget. A nagy pontos-