Page - 52 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

52 mindinkább eliszapolódott, aztán meg vize sem volt elegendő a hajózásra, úgy, hogy már a 6o-as évek végén foglalkozni kezdtek a csatorna kibővíté- sével. Türr István olasz királyi altábornagy hazánkfia buzgólkodása folytán a Ferencz-csatorna terve nem sokára új életre kelt. A Türr által alakított részvénytársaság ugyanis az 1870. évi 34-dik és 1873. évi 17-dik törvény- czikkben engedélyt nyert egy részt a már meglevő Ferencz-csatorna kibőví- tésére, más részt Bajától Bezdánig az ó-csatorna táplálására és a hajózásra szolgáló, valamint a Sztapártól Újvidékig a Dunába vezető öntöző és hajózó csatorna építésére és üzemben tartására. Mindezek a munkálatok 10,045.000 forint költséggel 1875-ben elkészülvén, a három csatorna még ebben az évben megnyílt. A régi Ferencz-csatorna 118.3 méter hosszú s a vízszín-különbség a Duna és Tisza folyó közt mintegy 39 méter (t. i. a csatornának Duna melletti víztükre ennyivel magasabb a Tiszáénál), mely 6 zsilip által 4 víz- szintes szakaszra van osztva. A baja-bezdáni csatorna 44.4 méter hosszú s csupán egy szakaszt tesz egy-egy zsilippel a két végpontján. Végűi a sztapár-újvidéki, Ò Felsége a király nevéről nevezett csatorna 67.9 méter hosszú s két végpontja közt mintegy 8 méter a vízszín különbsége, mely 4 zsilippel 4 vízszíntes szakaszban van kiegyenlítve. A Ferencz-csatorna ezen átalakítás és az említett két csatornával történt kiegészítése után a hajózás követeléseinek minden tekintetben eleget tesz s a Tiszáról a Dunára és viszont menő hajók mintegy 163 kilométernyi útat takarítanak meg általa. Tovább folytatva útunkat a Duna kanyargós folyásán, csakhamar elhagyjuk a Duna árja ellen töltésekkel védett bezdáni szigetet, majd a kenderéről híres Apatin mellett elhaladva, a Dráva folyónak Budapesttől 290 kilométernyire fekvő torkolatához érkezünk, mely fölött a csak mostanában készült átvágáson mintegy a Duna látszik beömleni a Dráva folyóba. Innen kezdve a Duna elhagyja a Dunántúlt; a jobb oldalon a magyar korona egyik tartománya, Szlavónia partjait mossa, s egy nagy kanyarodással keletnek fordúl; balra lombos erdők szegélyezik a folyamot. Alig haladtunk a Dráva-toroktól mintegy 12 kilométernyire, midőn egyszerre feltűnnek előttünk a jobb parton Erd'òd vár festői romjai, majd a kanyarúlat elején egy egész vasúti vonatot látunk átúszni a Dunán. Itt vagyunk tehát a gombos-erdődi vasúti rév-átkelésnél, a hol gőzkompok viszik a vonatokat egyik partról a másikra, összekötvén ekként Szlavóniát a magyar Alfölddel.