Page - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

u az a sziklapad, a mely itt a medren átvonulva, gátat vet a víz folyásának, már az Alion-hegy lábánál kezdődik, s a vízmélység a legkisebb víz színe alatt az előbbi 7—18 méterről egyszerre 2—6 méterre csökken. Ez a sziklapad elnyúlik egész 8 kilométer hosszaságban, valódi zuhatagot azonban leginkább csak a 128—131 -ik kilométer közti szakaszban alkot, és pedig egy részt a jobbparti Stbb szerb községen felül kezdődő s rézsútosan a balpart felé hajló közel 2 kilométer hosszaságban és mintegy 250 méter szélesen a kis vízből kiemelkedő Prigrada nevű sziklapad, más részt a balparton és annak mentén a kis víz színe fölött kiálló számos kisebb-nagyobb sziklapad és sziklacsúcs által, melyek nemcsak föltartóztatják a víz folyását s ez által megduzzasztják a víz színét, hanem oly nagy és különösen egyenetlen vízesést, minden irányú keresztfolyásokat és örvényeket okoznak, a melyek a legnagyobb óvatosság mellett is könnyen az elpusztulás veszélyével fenyegetik az itt átmenő hajót. A Vaskapu-zuhatag tulajdonképen három részből áll. Az első a bejárata, vagyis az a sziklapad, a mely földuzzasztja ugyan a vízszínt, de nincsenek a vízből kiálló, a hajózást gátló szirtjei; a másik része a tulajdonképeni Vaskapu, a Prigrada sziklapaddal s a vészesnél vészesebb szirtekkel, és végűi a harmadik része a Prigrada alatti nagy mélység, az a kijárat, a melyben a sziklákon átbukó víz kavargó örvényeket alkot. A különböző főbb vízállásoknál a hajóút a Vaskapunál mindig más-más irányban van, a szerint, a mint a vízszín esése a szirtek közt itt vagy ott egyenletesebb, kedvezőbb; ezért annak, a ki e zuhatagon át a hajót kor- mányozza, a legapróbb részletekig menő alapossággal kell ismernie minden fontosabb sziklacsúcs helyét és fekvését s a vízfolyásnak ezek közt vezető tekervényes útját. A Vaskapunál a legkisebb vízszínnek legnagyobb esése ott van, a hol a víz a sziklaszirteken átbukva az ezt követő mélységbe ömlik alá; ez az esés a folyam sodrában 1 kilométerre mintegy 3 méter s a 2.5 kilométernyi egész zuhatagon mintegy 5 méter, a víz folyásának sebessége pedig 4—5 méter közt változik. A Duna medre a Vaskapu-zuhatagon túl egy darabon még sziklás és zátonyos, de ez aztán mintegy 6 kilométernyire megszűnik és a folyam háborítatlanúl folytatja útját a tenger felé. Az Al-Dunának a fentiekben vázolt meder- és vízfolyási sajátságai szer- fölött megnehezítik e folyamszakaszon a hajózást, sőt egészen alacsony vízállás idején teljesen lehetetlenné is teszik azt.