Page - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

82 évektől kezdve mind nagyobb élénkséget adott a hajózásnak, s a Duna szabaddá tétele után csakhamar támadtak versenyző vállalatok is. 1865-ben létesült a győri gőzhajózási részvénytársúlat, mely 1893-ban Budapest székhelylyel magyar gőzhajózási részvénytársasággá alakúit át. 1866-ban engedélyezte a m. kir. helytartótanács a közép-dunai, később Első Magyar Gőzhajózási Társaságot. 1867-ben Magyarországon visszaállíttatván az alkotmányos kormányzat, a gazdasági tevékenység minden ágában oly élénk fejlődés állott be, mely természetszerűleg a hajózási forgalomra is emelő hatással volt. Ehhez járult még az 1868. évi kitűnő termés, mely nagy kiviteli forgalmat idézett elő, úgy, hogy a Duna-gőzhajózási Társaság ebben az évben 145 gőzhajóval és 616 uszálylyal összesen 1,179.691 személyt és 12,413.000 métermázsa árút szállított, sőt nem is volt képes az egyszerre rohamosan föllendült kiviteli üzlet forgalmi szükségeit kielégí- teni. Ez a nagy lendület egymásután hozta létre az újabb, bár kis keretű gőzhajózási vállalatokat. Ezek a kisebb vállalatok élénk versenyre keltek ugyan a Duna-gőzhajózási Társasággal, de, mivel egymást is nyomták, boldogúlni nem igen birtak; minélfogva 1871-ben az Első Magyar, a Magyar Lloyd, a Pesti Teherszállító és az Országos Gőzhajózási társaságok egyesül- tek, s ezekből alakúit az 1871 ápril 8-án adott hajózási engedélylyel az Egyesűit Magyar Gőzhajózási Társúlat. A mind erősebb versenyben s a mind hatalmasabb Duna-gőzhajózási Társaság nyomása alatt azonban ez a vállalat csakhamar összeomlott s 1874-ben összes hajókészletét átvette a Duna- gőzhajózási Társaság, melynek hajóraja ezekkel 205 gőzösre (17.890 lóerővel) és 729 uszályra emelkedett, s evvel 1875-ben 1,424.226, ille- tőleg a helyi és átkelési forgalmat is beleszámítva, 21/, millió személyt és 11,888.000 métermázsa árút szállítottak. De a rohamosan fejlődő vasúti hálózat s az ország gazdasági állapotainak emelésére irányúló vasúti forgalmi politika nyomasztó sulylyal nehezedett a hajózási üzletre általában, különösen pedig a kissé nehézkes szervezetű Duna-gőzhajózási Társaságra, mely ettől kezdve a Duna hajózhatóságának fokozása czéljából az állam által milliók árán létesített szabályozási művek kedvező hatása mellett is évről-évre szorongóbb helyzetbe jutott a szállítási díjak folytonos csökkenése miatt. A vasúti forgalom nyomasztó versenye azonban nem gátolta, hogy újabb meg újabb hajózási vállalatok ne keletkezzenek, s maga a szab. osztrák államvasúttársaság, majd 1890-ben a m. kir. államvasútak is létesítettek a Dunán végállomásaikkal kapcsolatban hajózási üzletet, s az osztrák-magyar