Page - 97 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

111 rnunkáján is. Vidékünkön ez emlékek érdekességét fokozza az is, hogy egyéb szobrászati művek fölötte gyér számmal maradtak fönn. A rómaiak a castrumok, coloniák, általán a lakóhelyek közelében, rendszerint a hadi útak mentén temetkeztek, a szegények egyszerűen, az előkelők, gazdagok nagyobb pompával. Aquincum és Bregetio egy-egy legio táborhelye volt; itt lakott legsűrűbben a római előkelő és vagyonos osztály; azért e helyek közelében került napvilágra a legtöbb és legdíszesebb kő koporsó és sírkő. A szegényesebb temetkezés bizonyítja Scarabantia és Sabaria lakosságának szerényebb helyzetét. Úgy a koporsók, mint a sírkövek majdnem kivétel nélkül lelőhelyük közelében bányászott mészkőből valók, tehát kétségtelen, hogy ugyanott készültek. A koporsó ládája rendesen egy darabból van kifaragva, épen úgy a födele is. Az egyszerűbbeknek mind a négy oldala sima és az egyik hosszanti oldalukra van vésve a fölírás. A gazdagabb koporsó fölírásos oldala tábla alakúra van faragva. A legnagyobb fényűzés az, ha e táblától jobbra is, balra is egy-egy gyermek alakú szárnyas nemtő áll fülkében, egyik kezében lefordított fáklyát és koszorút tartva. A sírkövek hosszúkás négyszög alakú, mintegy l—3 méter magas, o.50—l méter széles táblák. Az egyszerűbbek lapja egy mezőből áll, s azon van a fölírat. A díszesebbek két vagy három, egymás fölötti mezőre vannak osztva s többé-kevésbbé ékes orommal koronázva. Az egyes mezőket néha vagy oszlopok, vagy levelek, vagy egyéb díszítmények szegélyezik. A felső, mélyebbre vésett mezőt, mely mintegy fülkét alkot, két—három személy domborművű félalakja foglalja el. Az alatta lévő keskenyebb mezőn kisebb alakokkal rendszerint áldozati jelenet ábrázoltatik; de egyéb jelenetek, sokszor lovas alakok is fordúlnak elő. A legalsó nagyobb mezőre van vésve a fölírat. Úgy a kő koporsókat, mint a sírköveket díszítő domborművek nyers alakja és pongyola kimunkálása arról tanúskodik, hogy a birodalom fővárosa, a hol különben a szobrászat ekkor már szintén hanyatlani kezdett, még mindig jóval felülmúlta e részben a tartományt, hol kézművesi korlátolt- sággal gyakorolták a szobrászatot. Mint már említettük, a kőből faragott szobrászati művek e vidéken igen gyérek és csekély értékűek. Az istenségek nagyobb szobrai, meg a császárok mellszobrai, melyek a táborokat és a coloniákat díszítették, teljesen hiányzanak. Különösebben a Mithras-emlékek vonják magukra a figyelmet. Nem mondhatjuk, hogy művészeti alkotások, de érdekesek, a mennyiben M. 13