Page - 98 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

bl világot vetnek a vallási állapotokra és Mithras tiszteletének elterjedéséré. Az aquincumi mithraeumban eredeti helyén találták a sziklaszülött Mithrast ábrázoló szobrot. A majdnem egy méter magas és 45 centiméter vastag kődarab alsó fele úgy van faragva, hogy több darabból összerakott szikla- tömeget mutat, melyen kígyó tekergődzik körűi és fejét a sziklatömegből kiemelkedő Mithras felé tartja. Az istenség ifjú, mezítelen alakja a felső lábszára közepétől kezdve látszik, s válla magasságáig emelt jobbjában gyilkot, baljában égő fáklyát tart. A bikaölő Mithras, mely a szentélynek másik lényeges alkotó eleme volt, itt nem maradt fönn. E jelenet ábrázolását három példányban bírja a Magyar Nemzeti Múzeum. Legérdekesebb az, mely Tétényben egy mithraeum romjai alól került elő. Mészkőből van; magassága 0.68, alsó szélessége 0.85 centiméter. Magas dombormű, meg- rongált állapotban. A kőbe vájt mélyedésben, mely a barlangot jelképezi, keleti módra öltözött és phrygiai sipkát viselő ifjú a földre terített bikán térdel, balkezével annak orrát szorítja, jobbjával tőrt döf az oldalába, s az abból csörgedező vért egy kígyó nyaldossa. Az áldozati jelenetet két, szintén keleti öltözetű alak fogja közbe : a hátúlsó lefelé fordított, az elül álló föl- emelt fáklyát tart. A mélyedés felső peremének baloldali végén egy sugaras fejű fiatal ember mellképe a napot, jobboldali végén egy nő mellképe a holdat jelképezi. Az előbbi mellett egy holló alakját látjuk. Ügyesebb kéz alkotása és anyagánál fogva is érdekes Herculesnek elefánt- csontból faragott, 26 centiméter magas szobrocskája, mely Sabariából került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Rajzát a római régiségek csoportjában adjuk. Bronz szobrászati emlékeink szintén kisebb művek; de, mint más római tartományokban is, többnyire* csinosabbak a kő szobroknál és e mellett töké- letes termékei a bronzöntésnek, melyet e vidéken a kelták már néhány századdal a rómaiak ide jövetele előtt mesterileg gyakoroltak. Az istenségek szobrocskáit mellőzve, meg kell említenünk a vas szerkezetű kocsik alakos bronz díszítményeit. Komárommegyében Somodoron, Buda közelében Tétényben, Fehérmegyében Sár-Szent-Miklóson, Nagy-Lookon majdnem teljes kocsik, továbbá Duna-Földvárott, Ó-Budán és egyebütt a sírokból apróbb kocsirészletek kerültek elő. Leggazdagabb volt a somodori sír, melyben a kocsival együtt nemes formájú bronz edények és egyéb tárgyak is voltak, többek közt egy háromláb, melynek mindenik lába felül mellképben végződik; készítője Octavius nevével is ellátta. Van a Magyar Nemzeti Múzeumban egy bacchusi alakokat ábrázoló, 28 centiméter magas bronz csoport,