Page - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

100 széles bronz lemez fából készült pénzes láda burkolatának egy darabja. A felső rész három mezőjét istenek ülő alakjai foglalják el; az alsó rész öt mezőjében álló alakok Konstantinápoly, Carthago, Nicomedia, Siscia pénzverő városokat jelképezik és az ötödik alaknak, Rómának hódolatukat mutatják be. A Fehérmegyében Fclcsúthon egy kő koporsóban egyéb tárgyakkal együtt talált bronz lemez szintén fa láda burkolatának töredéke, s két sorban négy-négy alak van rajta. Ezek a IV. századbeli, már egészen megromlott formaérzéknek az emlékei. Az ólomból öntött szobrocskák és domborművek kivétel nélkül kicsinyek és esetlen alakúak. Az ékszerek és a fémből készült egyéb használati tárgyak formai és technikai tekintetben magasabb fokon állanak. A fémiparnak ilyen művésze- tileg remek alkotása a Fehérmegyében Polgárdi mellett talált ezüst háromláb, melyet „Magyarország" III. kötete 215-ik lapján képben is bemutattunk. Az edények között nagy a különbség a szerint, hogy milyen anyagból valók. A bronz edények nemes formái és díszítményei a görög-római művészet legszebb korára emlékeztetnek. A fazekasság termékei kezdetlegesek. Gondo- sabban készített, tetszetősebb agyag edények csak kivételesen találkoznak. A terra sigillata is a ritkaságok közé tartozik. Aránylag legjobbak a mécsesek. Ezeknek sokasága szinte megszámíthatatlan és nagy részükre rá van nyomva a gyáros bélyege. Az üvegiparnak e vidéken amaz időkhöz mért szokatlan fejlettségéről tanúskodnak a bár nem tetszetős formájú, de jelentékeny nagy- ságú üveg edények. A legszebb példányok Győr és Szombathely környékén találkoznak. A római üvegiparnak egyik sajátos terméke, a színes rétegű, úgy nevezett millefiori üveg, ritkábban fordúl elő. Végűi megemlítjük a Dunántúlnak római császári érezpénzekben való gazdagságát, a mi egymagában is elég arra, hogy elképzeltesse velünk az itteni élénk forgalmat s általán a tartomány egész fontosságát. A római emlékek legnagyobb és legbecsesebb része a Magyar Nemzeti Múzeumban van összegyűjtve. Azon kivűl igen figyelemre méltó római régi- ségek vannak Szombathelyen a vasmegyei múzeumban, Győrött a benczések főgymnasiumának múzeumában, továbbá a soproni két múzeumban. A pannóniai kereszténység történetét részletesebben nem ismerjük. Valószínűnek látszik, hogy miként a Mithras-cultusnak, úgy az új hitnek legelső terjesztői is római katonák voltak, kik részint délről, részint keletről jöttek. Már az első században is találkozhattak egyes hívők a legionáriusok közt. Utóbb a rómaiság meghonosodásával és a kelta törzseknek a rómaiságba