Page - 132 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

132 állanak a fölépítés részletei, jelesül : az ajtó tompa csúcsú íve, az egyszerű lábazaton emelkedő fal, ennek lizenákkal szegett mezői, a szintén tompa csúcsú boltozat, a sarkokban álló fél oszloptörzsek, ezeknek attikai lába, lombdíszű feje, a boltozat egyszerű bordái. Az ajtó ívmezőjében levő domború mű : egy lombos fa és annak aljában egymással szemben álló és a törzsön rágódó két oroszlán kiformálása a román művészet jellegével bír. A kápolna e sajátságainál fogva mintegy összekötő kapocs a Dunán túl az átmeneti és a csúcsíves építészet között. Valószínű, hogy a Szent Mihály templom helyén egy régibb templom állott. A mostani templom építésének története sokban hasonlít a budavári fő templom építésének történetéhez. Ezt is a XIII. század második felében kezdték és csak a XV. század legvégén fejezték be; tehát vannak kora és késő csúcsíves részei épen úgy, mint a budavárinak. Három hajója négy szakaszból áll; erre következik kelet felé a kereszthajónak keskenyebb szakasza és a középhajó folytatásaként a szentély két szakasza, melyhez a nyolezszög három oldalából alakított záradék csatlakozik. A mellékhajók keleti végéhez záradékúl egy-egy keskenyebb szakasz csatlakozik. A nyugati homlokzat előtt, annak közepén a fő hajóval majdnem egyenlő szélességű torony emelkedik, a melynek aljában nyílik a fő bejárat. A budavári templom- hoz abban is hasonlít, hogy kereszthajója nem szökellik ki a hosszanti falak vonalából. E kettőn kivűl nincs is a Dunán túl több középkori templom, melynek kereszthajója volna. A fölépítésnek a XIII. századból való részei : a torony négyzetes alsó osztálya, s a fölötte lévő nyolczszögletű két osztály, továbbá a három hosszanti hajó a kereszthajóig. Az utóbbi, meg a szentély, annak záradéka, a sekrestye, végűi a torony nagy ablakú felső osztálya és sisakja az 1482-ik év körűi épült. Az orgonakarzat még későbbi, a rajta lévő évszám szerint 1489-ből való. A fölépítés részei magokon viselik keletkezésük idejének jellegét. A XIII. században épült torony alja zömök; sarkaiból, valamint a mellék- hajóknak aránylag magas falából hatalmas támasztó pillérek szökellenek ki ; az oldalhajók falán nyíló ablakok igen keskenyek, tompa csúcsúak; geometriai díszük is egyszerű; fölöttük a koszorú-párkány és a félköríves öv a román művészetre emlékeztet. Az oldalhajók félereszű födele fölér a középhajó falának párkányáig; tehát a középhajó falán nincsenek ablakok. A déli oldalhajó falának második szakaszában nyíló ajtó tompa csúcsú és bélletének