Page - 137 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

13t viselve, de lényegét megóvta. Látott szép napokat is, így a XVII. században három királyné, II. és III. Ferdinánd és I. Lipót neje megkoronázásának volt színhelye. Közben leégett, majd elhagyatottan állott; utóbb levéltárul és üléstermiül szolgált; nyugati homlokzata és déli oldala egészen elveszté formáját; belül fából alkotott barokk szószékkel és oltárokkal rakták meg és bemeszelték. A benczés-rend 1802-ben ilyen állapotban vette át. A templom déli oldalán volt egykor a keresztfolyosó, melynek építé- szetileg legkiválóbb része a káptalanház volt. Ez két pillérrel és két oszloppal kilencz szakaszra oszlott, 8f/2 méter hosszú és 7.90 méter széles kereszt- boltozatos terem. Az oszlopfőket és a falakból kiszökellő gyámokat sokféle és érdekes alakítású állatok díszítik. Egy részük be van falazva. A terem ma sajnálatosan elhanyagolt állapotban lomtárúl szolgál. A XV. század végén Sopronban még két kisebb csúcsíves építmény keletkezett : a Keresztelő Szent János és a Szent Lélek temploma. Későbbi helyreállítással mindkettőt kivetkőztették formájukból. A Dunántúl egyik legrégibb csúcsíves építménye a veszprémi, úgy nevezett Gizella kápolna. Alkápolnája félköríves keresztboltozatú. Hosszanti falain és egyenes záradékán XIII. századbeli falképek Máriát és az apostolokat életnagyságban ábrázolták. 1772-ben a kápolnát és a festményeket is meg- újították, úgy, hogy csupán az éjszaki fal két alakján maradt némi nyoma a korábbi festésnek. A csúcsíves felső kápolnának töredékei maradtak fönn a szomszédos püspöki palota és kanonoki ház falán. Veszprémmegyében Barátiban, közel a Balatonhoz, egy pálos-templom csúcsíves szentélyének romjai és a kolostor falának nyomai maradtak fönn. A Bakonyban több helyütt találhatók csúcsíves templomok maradványai. Keszthelyen a premon- trei templom eredetileg Ferencz-rendi zárdatemplom volt; állítólag Zsigmond királynak első nádora, István alapította volna a XIV. század utolsó negye- dében. Egyhajós kisebb templom (21.81 méter hosszú, a hajó 9.5 széles), szentélye csak valamivel keskenyebb a hajónál és három oldallal záródik; belül hosszanti falait nyolczszögből alakított pillérek tagolják ; ezek tartják a keresztboltozatnak egyszerű bordáit és hevedereit, melyeknek czímeres záró köveik vannak. A szentély falpilléreit mennyezetes fülkék élénkítik. A fő kapu béllete egyszerű. A homlokzaton kőből faragott szép, de egyszerű geometriai díszű kerek ablak nyílik; az ablakok geometriai dísze szintén egyszerű. A nyugati homlok éjszaki sarkán emelkedik egy torony, mely csak újabb időben fejeztetett be. A Ferencz-rendiek XIV. és XV. századbeli, M. 18