Page - 164 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

164 tervet. Érettük 1663-ban Carlo Martino Cárion bécsi építész kezességet vállalt. Négyzetes elrendezésű késő renaissance építmény, sarkán a négy- szögletes kiszökellésck egyenlő magasak az épület szárnyaival, melyek két emeletesek és a földszínttői a koszorú-párkányig érő pillérek tagolják. Később több átalakításon ment keresztül, de azért megőrizte eredeti jellegét, külsején a nagyszerűség vonását, melyet a helyes tagoltság s az erőtől duzzadó formák kölcsönöznek neki. A kastélynak vörös márvány nyal burkolt és gazdag aranyozású kápolnáját Esterházy Pál Antal herczeg (1711 —1762) megújíttatá. Ez időben Donner György Rafael volt a herczegi család építési igazgatója. Esterházy Antal herczeg a kastély déli homlokzata előtti tágas tért szabályozta és a homlokzattal szemben 1793-ban Hericy bécsi építészszel a fő őrség épületét és az istállókat építteté. Az épületnek két szárnya van, és a kastély felé néző oldalát toszkánai oszloprend tagolja. Majd Esterházy Miklós herczeg 1805-től kezdve Moreau építész terve szerint részben átalakítá és ez állapotában maradt fönn mai napig. Moreau a kastélynak a parkra néző éjszaki oldalán tíz korinthusi oszlopból két emeletnyi magas classicizáló oszlopcsarnokot és e fölé harmadik emeletül négyszögű tcrasset emelt. A négy sarok rizalitja fölött a födélszékből kiemelkedő hagymaalakú tornyo- kat eltávolította és helyükbe sátorfödelű négyszögletes tornyokat épített. Ebből az időből való az éjszaki szárnyat két emeletnyi magasságban elfoglaló nagy teremnek classicizáló dísze, különösen a karzatokat tartó szikár osz- lopok, melyeknek pálmalevelekből alkotott feje az egyiptomi építészetre emlékeztet. Ugyancsak Moreau alakította át a régebbi franczia kertet angol parkká. 1805-ben épült a park egy dombján a kerekalakú oszlopos és kupolás épület, melyben Esterházy Leopoldinának fehér márványból való ülő szobra Canova műve. Esterházy Miklós herczeg 1764-ben meglátogatván Versaillest, elhatá- rozta, hogy ahhoz hasonló kastélyt építtet. Helyűi a Fertő tó déli végében elterülő mocsaras, kietlen lapályt választá, a hol Süttör (Sarod) szerényebb vadászkastély állott. A fényűző hajlamairól ismeretessé vált főúr, kit kora „pompás" melléknévvel ruházott föl, hihetetlen gyorsasággal és az építés történetében párját ritkító költekezéssel megvalósította tervét két év alatt. 1766-ban készen volt a nagy terjedelmű építmény és körülötte a zsombékos talajból elővarázsolt gyönyörű franczia kert virított. Építője Esterháza nevet adta a kastélynak, mely hazánkban az építés terén egyedüli képviselője a XVIII. századot jellemző szellemnek, de kiállja a versenyt a külföld ilynemű