Page - 170 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

170 mely ötven évvel ez előtt még közel 200 kilométernyi szakadatlan hosszaságú volt, újabban azonban az irtások miatt több helyen erősen megritkúlt. A Bakony hegységet részenként ismerhetjük meg legjobban. Vegyük kiindúlő pontnak a magyar királyi államvasútnak városlődi állomását, melytől nem messzire ered a kelet felé folyó Séd és a nyugat felé folyó Torna vize egy és ugyanazon hegynek a két oldalán. E pontot tehát vízválasztónak kell tekintenünk. Ha a Séd és Torna vizét egy vonallá alakítjuk, ettől egyik felé az éjszaki Bakony, másik felé pedig Vörös-Berénytől Keszthelyig a Balaton melléki, vagy déli Bakony terjed, melynek a Veszp- rémből Grácz felé menő s a petendi völgynek haladó állami út felüli részét Középső Bakonynak nevezhetjük. A Bakony legdélibb része már inkább Zalamegyéhez tartozik; erről tehát majd Zalánál lesz bővebben szó. Az éjszaki Bakony egy összefüggő hegyláncz s a Sár és Séd völgye mentén nyugattól kelet felé húzódik majdnem Pápáig és onnan éjszak felé majdnem Győrmegyéig. A moóri völgyre néző szélső tömbje Iszka-hegy Iszka-Szent-György és Csór fehérmegyei falvak fölött. Ez alig magasabb a Szent-Gellért hegyénél; de már szomszédja, az úgy nevezett Baglyas, mely Inota és Csór falvak fölött emelkedik, több, mint 350 méter magas. A hegyláncznak Vár-Palota felé haladó folytatásában a Bögre és Badacsony csúcsok a phylloxera pusztításai előtt szőlővel voltak borítva. Vár-Palota nevezetes helység. Palota neve valószínűleg valami főúri palotának itt keletkezéséből származott, a mint hogy a Bakonynak Vár-Palota mögött fekvő egyik sziklaszakadékánál, a Márkus szekrénye nevű hegy lábánál, ma is ott áll festői romokban Ó-Palota, egykor Mátyás királynak kedvelt vadászkastélya. Palotának több mint 5.000 lakosa van. Hajdan virágzó iparos hely volt. Ipara elhanyatlásával később elszegényedett. Egész útczái lakosok nélkül maradtak. Erdő- és mezőgazdasága a hegyek kopár- sága, valamint a szántóföldek köves volta miatt jóllétet a népnek biztosítani nem tud. Palotától kezdve nyugat felé öskün, Hajmáskéren, Sólyon, Kádártán és Litéren keresztül majdnem egész a Balatonig helyenként a Karszthoz hasonló, noha itt sokkal kisebb terjedelmű kopasz sziklamezőket találunk. E falvak lakossága épen azért, minthogy főleg mezőgazdaságra szorítkozik, meglehetősen szegény és különösen szegénynyé vált azóta, mióta virágzó szőlőit a phylloxera elpusztította. Palota közepén a völgyben, széles várárokkal körülvéve áll komor tekintettel a régi palotai vár, egy óriási négyszög, három méter vastag