Page - 175 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

175 és Veszprém mellett elhaladva egyenesen kelet felé a Sár-csatornába siet. Nyugat felé folynak a Tapolcza, mely Tapolczafőn ered, továbbá két, vagy három úgy nevezett Bakony-ér, végűi a Gerencze, mely Bakonybél körűi eredve szintén nyugat és éjszaknyugat felé siet a Marczalba. Éjszak felé folyik a Czuha, melynek egyik ága Porva, másik ága Esztergár körűi ered és az éjszaki Bakonyt két részre osztja. Végre szintén Esztergár körűi ered a Gaja, mely egészen keleti irányban folyik át Fehérmegyébe és a moóri völgyön siet le a Sár-csatornába. Sajátságos, hogy ezeken a vizeken kivűl kevés helyen lehet jó ivóvízhez jutni a Bakonyban, és ez az oka, hogy számos falu egy-egy fölfedezett kút körűi szállott meg és arról kapta nevét is. így vannak csak Veszprém megyében, az összes veszprémmegyei Bakonyt ideértve, Lókút, Pénzeskút, Gyertyánkút, Úrkút, Kis-Hidegkút, Nagy-Hidegkút és Csékút nevű falvak, meg Hárskút, Sándorkút, Kőkút, Köveskút, Szentkút, stb. nevű puszták. A felső Bakonynál meg kell még jegyeznünk, hogy a megye éjszaki határán fekszik Teleki falu, melyet Kerekes-Telekinek s Kerék-Telekinek is neveznek. E faluba az Árpád-házi királyok a királyi szakácsokat telepítették, mint Szentgálra a királyi kanászokat és vadászokat. Kun László király azonban már 1286-ban elkezdte részenként adományozni s V. László király 1453-ban Kerekes Pál tatai hadnagynak adományozta. Ezóta nevezik Kerék- Telekinek. Nem messze van ide Hánta. Itt az Árpádok alatt prépostság állott fenn, mely 1313 körűi még jelentékeny birtokokkal rendelkezett. A történelem előtti korból az egész vármegyében az éjszaki Bakony mutat föl legtöbb emléket. Említettük már Nagy-Esztergárt, melynek hatá- rában a Gaja egyik kezdő ágának vízmosásai történelem előtti tűzhelyeket tártak föl. Hathalovi népes puszta, emberi kéztől származott, eddig még ásatlan szabályos hat halom nyomait mutatja. A bronzkor leletei Bakony- Somhegyen, Szent-Lászlón, Bakony-Tamásin, Hathalmon, Jákón, Szűcsön, Városlődön, stb. itt fordúlnak elő legnagyobb mennyiségben. A közép Bakony aránylag kis terjedelmű és, mint fentebb említettük, éjszaki határát a Torna és Séd patakok, déli határát pedig a veszprém-gráczi állami út jelölik. Legnagyobb magaslata ennek Nagy-Vázsony határában a Auj^-hegy, mely 600 méter magas és melynek csúcsáról a Balatonra gyönyörű kilátás nyílik. A közép Bakonyon nyugat felé két út visz keresztül ; ennek mentében feküsznek tájképi, történelmi és gazdasági nevezetességei. Az egyik út Veszprémtől Városlődnek visz és mindjárt Veszprém fölött a Csatár-hegy