Page - 191 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

191 ingósága van, az uradalmak leltári fölszereléseit ide nem értve. Az állam- papirbeli érték földtehermentesítési részének, mintegy 800.000 forintnak haszonélvezéséről azonban Ranolder János püspök az 1850-es évek közepén királyi engedélyivel lemondott s ennek évi jövedelmét az egyházmegye szegényebb sorsú plébánosainak engedte át. Az uradalmak nagy részét, az erdőket kivéve, bérbe szokták adni. A székes káptalan 12 kanonokkal szintén kedvező vagyoni helyzetben van. IV. Béla király ugyan 1245-ben elvett tőle sok birtokot s elvette különösen a budai tizedeket is büntetésképen azért, mert a királyi jog meg- sértésével a kanonokok egyik társukat, Zelándusz kanonokai, választották püspökké; de azért ingatlana ma is még mintegy 40.000 kataszteri hold, mely Veszprém, Fehér, Zala és Somogy vármegyékben fekszik. Ezen kivűl a kezelése alatt álló ingósági kegyes alapítványok több millióra rúgnak. E káptalan régi hiteles helye az országnak s irattára a századok zavaros viszontagságai daczára is gazdag. Az 1557-dik évi országgyűlés új hiteles pecsétet adott neki, noha épen akkor, a vár már néhány éven át török kézben levén s visszavétele óta a káptalan berendezkedni nem tudván, Veszprémben voltaképen nem működhetett. Az 1635-diki országgyűlés a káptalant visszaállítani rendelte, mint olyat, mely már „régen megszűnt". Bizony akkor már 1552 óta, tehát 83 éven át szünetelt. Ez után lassanként újra megkezdette hiteles-helyi és törvénykezési működését. A vár és város minden épülete későbbi korú, de a Gizella-kápolna építkezésének egész jellege bizonyítja, hogy ez Szent István korában épül- hetett, minthogy egy Gizella nevű templomnak, melyhez e kápolna tartozott, akkori keletkezését az okiratilag is igazolt hagyomány kétségtelennek tartja. E kápolnájában helyezte el Gizella királyné, Szent István neje, saját koronáját, mely két márkányi színaranyból készült s drága kövekkel volt kirakva. E kápolnában őriznek egy palástot, melyet a hagyomány szerint Gizella királyné sajátkezűleg hímzett. Ranolder püspök 1867-ben ide helyezte el azt az olajtartó kis arany szelenczét, melyből Erzsébet királynét fölkente s abból a ruhából, melyet e királyné a koronázáskor viselt, e kápolna számára oltárterítőt készíttetett. A Gizella-templom 1566-ban pusztúlt el az ostrom alkalmával, kisded kápolnáját azonban elkerülte a vész. A vár 1490-ben került először ellenség kezére. Miksa császár ugyanis Mátyás halála után erős haddal támadta meg az országot, útba ejtvén Veszprémet is. Veszprém püspöke s várának ura Vitéz János volt, a hasonló