Page - 191 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1
Image of the Page - 191 -
Text of the Page - 191 -
191
ingósága van, az uradalmak leltári fölszereléseit ide nem értve. Az állam-
papirbeli érték földtehermentesítési részének, mintegy 800.000 forintnak
haszonélvezéséről azonban Ranolder János püspök az 1850-es évek közepén
királyi engedélyivel lemondott s ennek évi jövedelmét az egyházmegye
szegényebb sorsú plébánosainak engedte át. Az uradalmak nagy részét,
az erdőket kivéve, bérbe szokták adni.
A székes káptalan 12 kanonokkal szintén kedvező vagyoni helyzetben
van. IV. Béla király ugyan 1245-ben elvett tőle sok birtokot s elvette
különösen a budai tizedeket is büntetésképen azért, mert a királyi jog meg-
sértésével a kanonokok egyik társukat, Zelándusz kanonokai, választották
püspökké; de azért ingatlana ma is még mintegy 40.000 kataszteri hold,
mely Veszprém, Fehér, Zala és Somogy vármegyékben fekszik. Ezen kivűl
a kezelése alatt álló ingósági kegyes alapítványok több millióra rúgnak.
E káptalan régi hiteles helye az országnak s irattára a századok zavaros
viszontagságai daczára is gazdag. Az 1557-dik évi országgyűlés új hiteles
pecsétet adott neki, noha épen akkor, a vár már néhány éven át török
kézben levén s visszavétele óta a káptalan berendezkedni nem tudván,
Veszprémben voltaképen nem működhetett. Az 1635-diki országgyűlés a
káptalant visszaállítani rendelte, mint olyat, mely már „régen megszűnt".
Bizony akkor már 1552 óta, tehát 83 éven át szünetelt. Ez után lassanként
újra megkezdette hiteles-helyi és törvénykezési működését.
A vár és város minden épülete későbbi korú, de a Gizella-kápolna
építkezésének egész jellege bizonyítja, hogy ez Szent István korában épül-
hetett, minthogy egy Gizella nevű templomnak, melyhez e kápolna tartozott,
akkori keletkezését az okiratilag is igazolt hagyomány kétségtelennek tartja.
E kápolnájában helyezte el Gizella királyné, Szent István neje, saját
koronáját, mely két márkányi színaranyból készült s drága kövekkel volt
kirakva. E kápolnában őriznek egy palástot, melyet a hagyomány szerint
Gizella királyné sajátkezűleg hímzett. Ranolder püspök 1867-ben ide helyezte
el azt az olajtartó kis arany szelenczét, melyből Erzsébet királynét fölkente
s abból a ruhából, melyet e királyné a koronázáskor viselt, e kápolna
számára oltárterítőt készíttetett. A Gizella-templom 1566-ban pusztúlt el
az ostrom alkalmával, kisded kápolnáját azonban elkerülte a vész.
A vár 1490-ben került először ellenség kezére. Miksa császár ugyanis
Mátyás halála után erős haddal támadta meg az országot, útba ejtvén
Veszprémet is. Veszprém püspöke s várának ura Vitéz János volt, a hasonló
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Volume 16/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (1)
- Volume
- 16/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.89 x 21.9 cm
- Pages
- 304
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch