Page - 203 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

2Ó3 menyeiről itt ne is emlékezzünk. Életmódja és étkezése felette egyszerű ugyan, de jó. A legszegényebb zsellér is rendszerint hizlal disznót, s késő tavaszig abból látja el zsírral és füstölt hússal a konyhát. Nyáron és őszszel is húst eszik, de főleg csak juhhúst, mert a faluk legnagyobb része kicsiny lévén, szarvasmarhát nyáron és őszszel a falvakban nem igen vágnak. Fő eledelek a tésztás ételek és a hüvelyes vetemények. Zöldséget és zöld főzeléket a magyar paraszt ezen egész vármegyében nem igen eszik. A tésztát gyúrva s részint megfőzve, részint sütve eszi. Sült tésztái közt legszokottabbak a rétesfélék. A hüvelyes vetemények magvából készült főzeléket rendszerint hússal főzve és foghagymás barna rántással ellátva eszi, a mi nemcsak ízes, de rendkívül tápláló étel is. Télen rendszerint egyszer főznek napjában, nyáron azonban kétszer, délben és este. A politikai kormányzást a vármegye vezeti, melynek székhelye Veszprém. Régebben, a mikor még a közigazgatás az igazságszolgáltatástól nem volt elválasztva, a vármegye 4 főbírói és 13 szolgabírói, összesen tehát 17 járásra volt fölosztva. A bíróságok szervezése óta azonban az igazság- szolgáltatást a törvényszéken kivűl 5 járásbíróság, a közigazgatást pedig 5 szolgabíróság látja el. A 17 járás helyett tehát most csak 10 van. Hogy azonban a mai közigazgatás és igazságszolgáltatás mégis kétszer annyinál is többe kerül, mint a régi vármegye 17 járásos beosztása mellett, annak a változott körülmények az okai. Az egyházi kormányzat felekezetenként természetesen különböző. A római katholikusok egyházi kormányzását a veszprémi püspök és egy községben, névszerint Teésen, a fehérvári püspök, néhány községben pedig a vármegye nyugati részein a győri püspök vezeti ; továbbá saját kegyúri községeikben a zirczi apatság és a pannonhalmi főapát, meg az ennek alárendelt bakonybéli apát. A helvét hitvallásúak a megye területén mind tiszta magyarok, a Dunán túli püspökséghez tartoznak és e megye területén három egyházmegyét alkotnak. Egyházi, iskolai és alapítványi ügyeiket egyházi alkotmányuk alapján maguk intézik. A lutheránusok kisebb számban vannak s két egyházmegyéhez tartoznak. A zsidók, mint másutt, e megyében sincsenek egységes alkotmánynyal ellátott testületté szervezve, csak kisebb- nagyobb egyházközségeik vannak. Legnagyobb egyházközségük a pápai, továbbá a veszprémi, palotai és siófoki. Több egyházközségük rendszerint több falura terjedvén ki, alig áll külön-külön 30—40 egyházközségi tagból; tehát mindenütt szegény. A zsidók egy része mezőgazdasági bérlettel, 26*