Page - 226 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

megye síkjaira lát. Dél felé egész Somogy Feltárul előttünk; Tolnában á szegzárdi dombokig s Baranyában a Mecsekhegyig látni el. Délnyugat felé a sziavon és horvát hegyek zárják be a láthatárt. Nyugati alján fekszik Szigliget, s amphitheatrum alakjában állnak előttünk a Sárkányerdő, Rezi és Tátika várromkoronázta csúcsai. Éjszak felé a Szent-György, Gulács és Haláp pompás csúcsai láthatók. Fölöttük a távol messzeségből néz ránk a Somlyó és a Ság, Kemenesaljának az a pontja, melyet Berzsenyi megénekelt, mikor Kemenesaljától örökre búcsút vett egyik legszebb költeményében. Éjszak- keletre a Dabas-erdő szűkíti meg egy ponton a láthatárt, de e fölött és e mellett a háttérben sötétlenek a Bakony hegységei és erdős bérczei. Ötven falu tornya tekint ránk a völgyekből és hegyoldalakról és csendes őszi estén ötven harangnak a hangja hallatszik Badacsonyba. . Szigliget a Badacsony nyugati oldalán fekszik, ettől az Eger patak völgye által elválasztva. Hajdan a Balaton öblei s a Lesencze, Tapolcza és Eger patakok szélesen elterült vizei közt szigetet alkotott azon hármas kis hegység, melynek egyik magasabb csúcsán kisded falutól körűi véve barnúl- nak a szigligeti vár falai, gyönyörű részletet képezvén a vidék szépségeiben. A tatárjárás után Favus pannonhalmi apát építette a várat. A XV. században a hatalmas Ujlakyak bírják, de 1490-től kezdve a Lengyel család birtoka, mely Zala és Somogy megyékben 2 22 'falut és pusztát bírt. Az ország- gyűlések 1601-től kezdve 1659-ig szakadatlanúl gondoskodnak Szigligetről, mint védelmi várról, melyet a török nem is tudott elfoglalni. 1672-ben egy óriási nyári zivatar alkalmával a villám többször beütött a várba; ekkor a tetők leégtek, s a várfalak nagy része, különösen tornya romba dűlt. Ez után nem építették föl többé. A Lengyel család kihalása után a roppant birtokokat leányágon Inkey, gróf Forgách, báró Putheány, Hertelendy, Svastics, stb. családok s vétel útján gróf Zichy, Wodianer, Freistádtler, stb. bírják. Szigligettől nyugat felé menve, a Sárkány-erdő keleti lábánál Balaton- Edericset érjük. Itt a part délnyugatra hajlik és csak Meszes-Győröknél vesz ismét nyugati irányt. A györöki hajlásnál mindjárt ott találjuk a part és út között azt a sírdomb alakú halmot, melyen egy kis kápolna áll s melyet Kisfaludy a „Szentmihályhegyi Remete" név alatt énekelt meg. Azóta rendes búcsújáró hely, hova évenként egy napon a közel vidék szegény népe összeseregei. Az út ezután Vonyarcz, Diás, Gyenes szőlőhegyi szétszórt falvakon át a keszthelyi öböl völgyébe száll le, s fákkal szegélyezett harmadfél kilométernyi egyenes szép úton át elérjük Keszthely városát.