Page - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

228 Keszthely a Balaton nyugati végének éjszaki sarkán a keszthelyi öböl partjára építve, régi telep, mely, miként az ásatások gazdag eredményei bizonyítják, a római és hun korban, sőt az azt megelőző időben is nagy temetkező, tehát nagy telepedő hely volt. Az Árpád- és vegyes-házbeli királyok korában Gesztel nevet viselt. Az 1567-iki, ló02-iki s következő országgyűlések országos végvárrá tették s hadi közmunkát rendeltek meg- erősítésére. Nagyon szép és termékeny s kevéssé hullámos síkság veszi körűi kelet, éjszak és nyugat felől ; e síkság délnek majdnem Kanizsáig terűi és átnyúlik Somogyba. Keletről a Fekete-hegy Pető-csúcsa, éjszakról a cserszeg- tomaji hegység Battyánhát nevű csúcsa tekint le rá, s Fenék, Páhok, Hévíz, Sümeg és Badacsony felé sok helyt gyönyörű fasorral szegélyezett jó útak sugároznak ki belőle. Elénk, kedves és csinos város balatoni fürdővel s a Festetich-féle hitbizományi uradalmak központi kormányzatával. A Festetich-család előkelő horvát nemesi családból az országos szerepű családok sorába a múlt század elején emelkedik föl Józseffel, ki Mária Terézia örökösödési háborújában ezredtulajdonossá és tábornagygyá lett s 1749-ben grófságot nyert. Ennek testvére, Kristóf, septemvir, ki neje, Szegedy Judit által Zala és Vas előkelő nemeseivel rokonságba jutott s Keszthelyt megvette. Ennek fia, Pál, zalai főispán. Pálnak fia, a hírneves György, nagy szerző s bölcs és kiváló hazafi. A keszthelyi Festetichek mai óriási birtokterülete magában Zalamegyében több mint 100.000 magyar hold s több uradalomra van felosztva. Ezen kivűl Vasmegyében a Gersei Pethő-féle birtokai mintegy 16.000 és Somogymegyében a Prie-Torinet herczeg által egykor bírt s egyéb birtokai mintegy 60.000 magyar holdra rúgnak. Mindez csak a keszthelyi ág uradalma; ezen kivűl a dégi és tolnai ágak szintén nagy birtokok urai Veszprém, Tolna, Vas, Somogy, Pöst-Pilis-Solt-Kis-Kun s egyéb megyékben. György 1754-től 1819-ig élt. Alapította 1798-ban a keszthelyi „Georgicontt-t, hazánkban az első mezőgazdasági felsőbb tanintézetet, mely ma is virágzik. Részt vett széles társadalmi befolyásával a század elején a magyar nemzet újra ébredési nagy munkájában gróf Széchenyi Ferenczczef és herczeg Batthyány Lajossal karöltve. Maga köré igyekezett gyűjteni a Dunán túli megyék költőit és tudósait s ezek részére ismerkedés, kölcsönös buzdítás és költemények felolvasása végett „Helikon" név alatt Keszthelyen évenként kétszer akadémiai összejövetelt rendezett, az elsőt 1817-ben nagy fény nyel és vendégszeretettel. Közbejött betegsége és halála miatt