Page - 242 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1
Image of the Page - 242 -
Text of the Page - 242 -
2Í2
határos éjszaknyugatra Szent-Balázs, a csatofnára néző hegység otdaián.
Mindhárom falu az 1587-iki csatáról nevezetes. Szinán bég ugyanis 8.000
főnyi sereggel Szigetvár vidékéről kiindulva, óriási pusztítást vitt végbe
s temérdek zsákmánynyal és fogolylyal megrakodva már visszatérőben volt,
mikor Zrínyi György itt útját állotta. A török sereg tökéletesen szétveretett,
2.000 embert, köztük Szinán béget levágták, 19 zászlót zsákmányul ejtettek,
2.000 harczost, köztük Mohamed és Hasszán bégeket elfogták, az összes
táborszert elfoglalták s minden keresztény foglyot megszabadítottak.
Palin a Palinyi Inkey családnak, Zala és Somogy megyék egyik leg-
régibb és legtekintélyesebb családjának ősi birtoka, majd a Flandriai gróf
tulajdona volt.
Nagy-Kanizsa Zalamegyének egyik legfontosabb helye s legnagyobb
városa. Törvénykezési és közigazgatási főhely. Több vasútvonal keresztező
góczpontja, minthogy a budapesti, trieszti és soproni vonalakon kivűl a
zágrábi, pécsi és kaposvári vonalak kiinduló pontjának is voltaképen ez
tekinthető. Túl a Dunának egyik legnagyobb kereskedelmi telepe, az újabb
időben egyre szépül, terjed és emelkedik. A város és vár hajdan a Kanizsay
családé volt, mely az Osi nemzetségből származik. Lőrincz Zalavármegye
főispánja a pártosok és a németek ellen kifejtett vitézségeért nyeri ado-
mányúl I. Károlytól 1324-ben Kanizsa várát s a hozzá tartozó uradalmat.
Ettől kezdve az Oslok ezen ága fölveszi a Kanizsay nevet s ezen túl is
terjeszti itt birtokait s a legmagasabb méltóságokra emelkedik. A XV. század
egész folyama a hatalom tetőpontján látja a Kanizsayakat. Az utolsó Kanizsay,
V. László, 1525-ben országbíró volt, vele 1532-ben kihalt a család. Egy
leánya maradt, Orsolya, Nádasdy Tamásnak, a későbbi nádorispánnak felesége.
Ez, nehogy a javak a fiskusra szálljanak, fiúsíttatott, s ekként a Kanizsay
javakat a Nádasdyak örökölték. A nádor 1562-ben halt meg, fia, Ferencz,
a roppant testi erővel és bátorsággal bíró úgy nevezett fekete bég, kinek
neje Báthory Erzsébet. Szigetvár elestével Kanizsa lehetett csak a nyugati
vármegyék legerősebb védbástyája, azért Miksa király Kanizsát 1566-ban
csere útján birtokba vette, adván érte a bors-monostori apátság uradalmát
és Nyitrában Csejthe várát és uradalmát.
Kanizsát Árpád-kori oklevelek Kenesa és Kanesa néven is említik.
Vár volt régtől fogva. A régi Kanizsa folyó völgyén mocsáros, ingoványos
vidéken sárvárat képezett. A mohácsi vész után fontossága, mint véghelyé,
a törökök előhaladásával napról napra emelkedett. Már az 1559-iki ország-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Volume 16/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (1)
- Volume
- 16/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.89 x 21.9 cm
- Pages
- 304
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch