Page - 246 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

246 templom, ház és ember mindenütt egyforma. Legmagasabb dombja, mint Bánok-Szent-Györgynél a puszta-magyaródi emelkedés, vagy Milei-Rózsás- szegnél a Csonka-hegy, 300 méter magasságra emelkedik ; közép dombjai, mint Lövőtől délre az Irsa-erdő, Ballahida mellett Iborfa, Nova fölött a Nagy hegy, 250—260 méter magasak; legalacsonyabb részei 200 métertől emelkednek fölfelé. Az esőzés gyakori az év minden szakában, őszszel- tavaszszal alig szünetel, télen gyakran majdnem eltemeti a hó egész Göcsejt. De éghajlata épen ezért télen enyhébb, nyáron hűvösebb. Van benne vagy száz patak. Éjszakra a Zalába folynak innen a Jáni, Keresztúri és Szent- Mihályfa patakok, s dél felé a Göcsej nyugati sarkában a Kerkába folynak a Kutas, Mihom, Turti, Győrökház, Medes patakok. Göcsej közepén egyenesen dél felé folyik a Cserta a salonfai, kis-lengyeli, gellénházi apró patakokból növekedve. Ortaházánál a Cserta magába veszi a Berek-patakot, Bördöczénél pedig a keletről kígyózva folyó Váliczkát. Még egy más patakot is neveznek Váliczkának, mely Sárhida és Boczföld körűi eredve egyenesen éjszak felé folyik s Egerszeg alatt ömlik a Zalába. A Cserta folyó Szécsi- Sziget fölött egyesül a Kerkával. Fent Zala-Lövő közelében Göcsej éjszaki határán fekszik Cseb. Kisded falu a felső Zala völgyén Salomvárral szemközt, erdős, dombos, termékeny vidéken. Egy kisded patak csörgedez mellette le a Zalába. Arról nevezetes, hogy a ma is élő s a felső tiszai megyékben ma is virágzó egykor hatalmas Csebi Pogány nemzetségnek hétszáz évvel ez előtt e kis falu volt ősi fészke. E család régebbi neve állítólag Herczeg volt s e néven német jövevény a Haholdok, Wolferok, stb. beköltözésének idejéből. A Herczeg-családnak I. Károly 1328-ban adományozta Csebet. E század vége felé Palkonya és Eger-Arácsa mellett egy magánosan kiemelkedő hegyen várat építettek s ezt máig is Pogányvámzk nevezik. Ettől fogva Csebi Pogány néven él a család. Egy másik váruk is volt a Kigyós patak körűi, a Kigyósvár, melynek azonban ma már sem biztos helye, sem emléke nincs meg. I. Mátyás alatt magasra emelkedik a család. Péter az 1504-iki országgyűlésen zászlós úr s Pozsony várának kapitánya. Az 1484-iki osztálylevelük szerint 19 várost és falut bírnak Zalavármegyében. Ezek közt van Zala-Löv'ó ősrégi római telep, a rómaiak idejében Leontinum név alatt a megye nyugati határán a felső Zala völgyén. Az osztálylevél Zala-Leve néven említi. Itt 1480-ig augusztinus barátok zárdája állott fenn. Zala-Lövő kezdetleges vára Kanizsa eleste után gondosan megerősíttetett.