Page - 249 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

249 patakok és mocsarak által körülvett sziget volt. Keletről buja növésű gesz- tenyés, erdős magaslatok emelkednek föléje. Már a mohácsi vész előtt is fennállott régi várát Kanizsa eleste után az í6o8-iki országgyűlés szüksé- gesnek látta jó karba helyezni, s úgy ez, mint a következő országgyűlések gondoskodtak részére pénz- és munkabeli hadisegélyről annyival inkább, mert Vasba és Stájerba a kanizsai török portyázó csapatok útja rend szerint a Kerka völgye volt. A megye közepes terjedelmű váraihoz tartozott. A Muraköz, Zalának e legdélibb része, mely a perlaki és csáktornyai járásokra van felosztva, 150 jómódú horvát községet és mintegy 40 népes pusztát foglal magában. A Mura-Szerdahelytől és Csáktornyától nyugatra eső és Stájerra dűlő hullámos, dombos részt kivéve, mindkét járás sík föld, helyenként kavicsos altalajú, egészben termékeny áradvány-talajjal. Éjszakon a Mura határolja. Délről Varasdmegyétől a Dráva választja el, melynek száz meg száz kanyarúlata, szigete és öblözete helyenként buja fűzesek, rekettyések és égererdők közt hömpölygeti gyakran áradó, iszapos vizét Légrád felé, hol végleg elhagyja Zalamegyét. Légrád ősrégi telep, most jelentékeny nagyságú mezőváros a Dráva jobb partján a Mura torkolatával szemben, a Dráva szakadékos ágai közé építve. Itt is vár volt már a mohácsi vész előtt, mely e vész után azonnal megerősíttetett. A XVI. és XVII. században a Zrínyiek birtoka; az 1567-iki s későbbi országgyűlések a vár jó karban tartásáról gondoskodnak s a Zrínyi- uradalmak és Muraköz hadi közmunkáját ide rendelik. 1704 őszén a kuruezok itt megvernek egy labancz sereget s ennek vezetőjét Jellasich Gábort, a mint a Murán át menekülni akar, agyonlövik s a révet is elfoglalják. Légrád közelében feküdt Zriny- vagy Zerinvár. E hajdan történelmi nevezetességgel bíró várnak ma már nyoma sincs, s még helye is, hol egykor állott, egész biztossággal csak nehezen állapítható meg. Közelében Zrínyi kútjának nevez egy dűlőt a nép. Ez emlékeztet csupán itt a nagy történeti család nagy nevére. Zrínyi Miklós, a költő, itt a Mura és Dráva összefolyásánál fekvő s két oldalról a vizektől védett háromszögben építtetett 1658-tól 1660-ig egy nagy terjedelmű úgy nevezett sárvárat, mely víz- árkokkal, kellő földbástyákkal ellátva, az egész vidéknek egyik legjobb erődévé vált. Fenyes és győzelmes hadjárataiban, melyekkel a töröknek oly nagy károkat okozott, e vár volt vitéz seregeinek pihenő, gyakorló, föl- szerelő s visszavonúlási telepe. 1664-ben a török elfoglalta e várat, s annak minden épületét, erődjét és bástyáját levegőbe röpítette. így enyészett el M. 32