Page - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1
Image of the Page - 256 -
Text of the Page - 256 -
256
lábával a tojásra lép s eltöri; a mily könnyen eltörte, oly könnyen fog szülni.
A betegágyas asszony szobájában egy kis darab kenyeret és bort tesznek
az asztalra. Az asztalnak nem szabad üresen állania, hogy a születendő
gyermekhez a roszaság ne férhessen. A megszületett gyermeket gyakran
vánkosba takarva az asztal alá fektetik, hogy kövér legyen. A kereszteléssel
csak akkor sietnek, ha a gyermek beteges, hogy elhalálozása esetén el ne
kárhozzék; de ha egészséges, akkor bevárják anyjának felüdülését, hogy ő is
részt vehessen a keresztelési lakomán (krstitje).
A halálozás, a túlvilágba jutás még bővebb anyagot ád a babonás
hitnek. Ha a gazda, vagy gazdasszony meghal, mikor a szobából kiviszik,
a házbeliek közül valaki kiszalad s az istállóból a marhákat kiereszti, a kama-
rában a magnak hagyott gabonát megkeveri, hogy a marhák egészségesek
maradjanak, a termés meg bő legyen. A temetésről visszatéréskor az otthon
maradt házbeliek kisietnek, hogy a hazaérkezőket ők lássák először; ellen-
kező esetben a halott látogatásától tarthatnak. A halottvivők egy fazék vízben
megmossák s fehér ruhával megtörlik kezeiket, a fazekat aztán a sírásó
a házra dobja. A halottvivő szekérből a kerekeket kiszedik s három napig
a halottas háznál hagyják, azután is csak lopva viszik haza. Halotti tort
már nem igen szoktak tartani. Az éjjeli virasztás idősebb halottaknál még
dívik evés-ivás mellett : ez alkalomra való énekek zengedezésével rövidítik
a szomorúság idejét. Néhol a szemfedőnek szükséges sötét színű kendőt
még életében maga vásárolja meg a vend. Temetés után, különösen a
hegylakóknál, a megözvegyült vend asszony három-négy napon át reggel
és este kiáll a ház elé és az egész község hallatára siratja elhúnyt férjét.
A lakodalmak is egyszerűsödnek. A frigykötést a szülők rendezik a
rokonsággal, s az ő akaratuk dönt. Szépségre, csinosságra nem ügyelve,
csupán dolgosságra való tekintettel szemelik ki fiuk számára a leányt, vagy
leányuk számára a legényt, mindig vigyázva, hogy vagyoni tekintetben is
egymáshoz illők legyenek. A szív ügye csak azután kerekedhetik fölül.
Szerencse, ha a szülők választása az ifjak szíve választásával egyező; de
az új pár máskülönben is összetörődik a közös gond, közös munka mellett.
Az sem ritka, hogy a leány adja tudtára a legénynek, természetesen mód-
jával, hogy neje kívánna lenni. A kérés előleges tudakozódás után esik
meg. A leányt a leendő násznagyok kérik meg a legény kíséretében.
A kérést elintézni a stariéina (kérő) dolga. Igenlő válasz esetében a kézfogó
és lakodalom idejét is mindjárt meghatározzák. A kézfogás is papjuk előtt
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Volume 16/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (1)
- Volume
- 16/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.89 x 21.9 cm
- Pages
- 304
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch