Page - 259 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Volume 16/1

259 A vend nép babonás. Ha gyermeke megbetegszik : a szem ártott neki, — megigézték. A beteg gyermeket aztán mosdatják, fürösztik, hogy kigyógyul- jon. Mosdatják állataikat is. Van elég vén kuruzsló asszony, ki az ilyen mosdóvizek készítéséhez különösen ért. Ha tehene véres tejet ád : nyomban gyanúsít valamely boszorkánynak tartott öreg asszonyt, mert az rontotta meg, semmi más. Ha az égen felhők tornyosúlnak s káros esőtől tartanak : „felhő elé" harangoznak és pemetet, kenyérsütő lapátot, szénvonót meg egy egész kalács-kenyeret tesznek ki az esőre, hogy megóvják terményeiket a jégesőtől. A mocsárlég illó tüzét lidérczek gyújtják. Éjjelenként boszor- kányok süvítenek át a levegőn. A boszorkányoktól, s kivált azok rontó erejétől fél a vend; azért Szent György napján nyírfa ágakat tűzdel ablakába, kapujának fonása közé. Az esküvőnél, halálozásnál említett babonákon kivűl minden alka- lomra, ünnepre tudnak külön-külön babonaságot. Karácsonykor lószerszámot, ekét s más eszközöket, gabnaneműeket visznek a szobájukba. Mindezek a dolgok Három-királyok napjáig ott maradnak, hogy majd jobb legyen a termés. Gazdasági babona is sok van. Ha megborjazik az üszője vagy megellik a disznója : három forrás vizéből itatja azokat, hogy bőven tejeljenek. Ló vagy szarvasmarha vásárlásánál el nem mulasztaná, hogy, mielőtt telkére hajtaná, a kapu elé egy vánkost és fejszét ne vigyen ki. A fejszével keresztet von a fején s aztán a vánkos mellé teszi le azért, hogy a vásárolt marha olyan kövér legyen, mint a vánkos, és olyan egészséges, mint a fejsze. Mikor tavaszszal legelőször megy a mezőre szántani, kenyeret tesz az ekére, hogy munkáját Isten áldása kisérje. Mielőtt a befogott lovakat vagy ökröket elindítaná, az ostorral keresztet von kétszer elébök a földre, ezen szavakkal : „Jézus pomagaj!" (Jézus segélj meg!) Naiv hitvilága azonban nem olyan gazdag személyesített alakokban, mint nyugati rokonaié. Népköltészetének termékei másutt alig ismeretesek. Feltűnő világi dalaik csekély száma; a meglevők közül is sok stájeri roko- naiktól került hozzájuk. Mindazonáltal saját költészetük is van. Dalaiknak fő tárgya a szerelem, s ezzel egyenlő rangban a vallás. Míg nyugati rokonaik lakhelyük természeti szépségeit is bevonják dalaik tárgyai körébe : addig a magyarországiaknál még hátterűi is ritkán szerepel a természet, s inkább csak az nyer benne helyet, mi az egyszerű vidékre is költészetet varázsol, példáúl a madár, a vend dalok kedves állata, a kukovica (kakuk), zunica 33*