Page - 292 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

292 Egy kbtelen vármegye; az egész megye fölszínén nem mutatkozik semmiféle szilárdabb alakulás. Sárga és fekete agyag talaját hosszú széles homokterület vágja kétfelé, mely a balatoni Nagy-berektöl déli irányban le a Dráváig nyúlik. Egy erd'óséges vármegye. Az egész területnek majdnem egy harmadát erdők borítják. Ma is példabeszédként járja, hogy nem az erdők vannak Somogyban, hanem Somogy van az erdőkben. Egyenes sík területű megye — látszólag; tulajdonképen pedig fensík, mint a tudomány nevezi, és hátas és göröndös föld, mint a nép mondja; egyenes magas róna a megye közepén, azután hullámos dombozatú síkság a hegyesebb vidékek felé. Mert Somogynak hegyei is vannak, és síkságait a megye három sarkában lévő három hegycsoport foglalja be, de ezek az erdőkkel és szőlőkkel borított magaslatok általában alacsonyak; kevés közöttük a tetszetős kúpban vagy oromban emelkedő, és kevés, a mely a 300 méter magasságot megközelíti vagy meghaladja. Ha már most összeszedjük az eddig mondottakat, némi meglepetéssel kell megállapítanunk, hogy Somogy egy sokféle tekintetben érdekes föld, s ez érdekességek összeségében vele kevés megye mérkőzhetik. A leg7iagyobb, legnépesebb, legmagyarabb, legrégibb eredetit, történeti múltban leggazdagabb megyék egyike; várostalan, kbtelen, erd'òségés és nagy termékenységit föld. Nevének eredete nem bizonyos. A Soma személynévtől vette-é, vagy egy hasonló hangzású szláv szótól, mely erdőséget jelent; vagy a somtól, e fanyarizű gyümölcstől : nehéz volna eldönteni. Csak az bizonyos, hogy tiszta magyar hangzású. Lehet, hogy a som játszik benne. Ezen szószármaz- tatás barátai hivatkoznak is az emberderék vastagságnyira fejlődött sok százados somfákra, melyek itt-ott, s főként a megye egykori vára, Somogy- vár környékén ma is láthatók. Ezen utóbbira van czélzás abban a példabeszéddé vált párversben, mely a szép megye népét kedvezőtlen színben állította a világ elé. Egy a maga idejében kitűnő iskolai könyv, a „Hármas Kistükör", mely nyolczvan eszten- deig uralkodott, s állításai a nemzet egy részének köztudatává váltak, világos czélzattal az imént jelzett szószármaztatásra, így emlékezik Somogyról : Somot, almát, körtét itt eleget ehetsz, De a tudományban részt keveset vehetsz.