Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 306 -
Text of the Page - 306 -
306
A megye három sarkán elterülő hegycsoport — inkább hegyes vidék —
számtalan domborulatain díszlik a szőlő és az erdő. E hegyi erdők szerencséje
az útak hiánya vagy roszasága volt, mely miatt a szállítás sok nehézséggel
és költséggel járt, s így kevesebb pusztulásnak voltak alávetve, mint síksági
testvéreik. A filloxerának azonban, mely a szőlő tövére vetette fogát, nem
állotta útját semmi, s ma már nem a szőlőültetvényeket, hanem azoknak
csupán helyeit kell és lehet számba venni. Az egész Külső-Somogy Balatonra
néző dombjai pusztulóban vannak, a látrányival együtt, mely borával a
többi fölött kitűnt. A Drávára dűlő hegycsoport királya a zákányi volt;
ugyanezen csoportnak szép gesztenyeerdői Iháros-Berény határát ékesítik.
A természeti szépségekben meglepően gazdag Zsclicz lejtői szintén jó bor-
termő helyek. A legnevesebb borokat azonban az az eddig még nem említett
kis hegygerincz adta, mely Balaton-Berénytől Böhönyéig a kéthelyi, marczali,
böhönyei uradalmi pinczéken keresztül a szomszéd megyékbe egész Sopronig
s még tovább is árasztotta keresett nedveit. A jó borok mellett akad
Somogyban hároni emberes bor is, somogyi nyelven erős bor (erős . . . .
meginni), s más efféle, melyet a kegyetlen humor saját névvel jelöl meg;
ilyen az egresi kórság, a jádi nyavala, melytől a filloxera is elpusztúl, s
melyből termesztője is csak penitencziális héten iszik. Egyébként a somogyi
embert nem búsítja a filloxera. Kivágja tőkéit s a földet más veteményre
hasznosítja, aztán leszáll a homokra s ott csinál magának hegyet. A Balaton
egész hoszszában, a Nagy-berek szélein, a merre régebben a kis tenger
habjai kecskéztek, az egész part ki van már fodrozva és csipkézve szőlő-
ültetvényekkel. Lette, Boglár és Fonyód szemei előtt öles vesszőket hajt
a tavali ültetés. Úgy van ! Somogy küzd, és nem engedi kifonnyadni czíme-
réből a szőlőfürtöt.
Ezen dombok között folydogálnak a megye benszülött vizei, régebben
sásas, nádas, elecs- (batomus) és vízirózsa termő ingoványok, ma rétöntöző
szabályozott, de apró vizecskék; és hűségtelenek is, mert valamennyi ki
kívánkozik a vármegyéből. A három ágú Rinya, egyébként is a legszebb, •
leghasznosabb és legegyenesebb első-szülött, a kivétel ; mindenütt az atádi
erdőségek szélén rohanva szalad le, Babócsánál és Barcsnál két ágon szakad
a Drávába, csak úgy megkövetelvén a maga Deltáját, mint bármely más
anya-folyó. Még ártere is van, mint bátyjainak; ki is csap, de nem pusztítás,
hanem öntözés végett; áldja is az újnépi ember a lába nyomát is, mert a hol
a Rinya megfordul, fölsarjad a fű, hogy alig győzi hordani a szekér a drága
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch