Page - 321 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

321 nyezve röpködi körűi, hogy elmondja énekében, époszban és elegiában, ódában és drámában azt, a mit mindenki tud, és mindennap újra szeret hallani. Körner, Vörösmarty és mások, köztök első helyen az unoka, második Zrínyi Miklós, az első magyar epikus, a költő és hadvezér, nagyobb annál a kit megénekelt, és nagyobb mind azoknál, a kiktől született. A nagy szultán, a három világrész hódoltatója, Magyarország földhöz verője, ezen „szarkafészek" földúlásával akarja elhárítani hódító útja bántó akadályát. Hetekig ostromolja sikertelenül, míg bele nem hal a dölyfbe és kudarczba. A nagyvezér titkolja halálát és a holt padisáht sátra elé helyezett trónra ülteti, mintha személyesen buzdítaná csüggedt bajnokait a vég ostromra. Kelbe tovább mondani, a mit tud az egész világ? A kit hódolt szövetségesül gazdag ajánlatokkal hiába kisértgetett a török, a tovább élni ^ A kevély bajnok arany dolmányba öltözik, zsebjeit száz aranyakkal terheli, hogy a ki megöli, ne hiába fáradjon; a védett és már rommá égett vár kapu- jában szemközt támadva fogadja halálát, s vérével írja be nevét a Leonidások rövid jegyzékébe. Ott Napkelet sakálja, és egy kis torony sólyma egymásra borúinak, de az maradt felül, a ki elesett. Szulejrnánnak lándzsatővel és vas czérnával összevarrott palástját megtépte az idő, de Szigetvárnak e naptól fogva örökös ura lesz Zrínyi Miklós. Eszes, bátor, gazdag, hatalmas és hatalmaskodó faj, tulajdonságai a nyilt elme és bátorság, dacz és elszántság, hagyományos hűség és nagyravágyás, az elődökben kiragyogva, fényüket átlövellik az egész fajra. Mihályra, ki szigetvári öcscsét vére hullásával megelőzte a mohácsi mezőn; Györgyre, a Miklós fiára; Miklósra, a költő- hadvezérre, a ki nagyobb valamennyinél; Péterre, a ki szerencsétlenebb valamennyinél; Ilonára, neme díszére, a férfilelkű asszonyra; és végsőt lobbanva kihamvad Ádámban és fánosban. Korán halt mind mint a férfiak, és tragikus halállal mind, mint a kik nagyot mertek. A szigeti plébánia szép templomának boltborúlatán élénk jelenetekben vannak megörökítve a szigeti ostrom egyes részletei; maga a kirohanás jelenete pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban Krafft Péternek egy megható és hatalmas fölfogással alkotott festményében, mely ezer és ezer lenyomatban országszerte el van terjedve. Egyéb emlék sokáig nem volt más, legfeljebb Szigetvár dobszai útczájában az a kis kápolna, melynek homlokzati fülkéjében öt koponya, — ki tudja, kik viselték, — hirdette Zrínyi elestének állítólagos helyét. Most egy oroszlán emlék áll Szigetvár fő terén, melyet a környék kegyelete emelt. Szellemibb emléket emelt a nagy bajnok egyik bajtársának M. 41